Embedded Files
1. A jog fogalma
A jog olyan magatartási szabályok (normák) összessége, amelyek keletkezése az államhoz (annak valamely szervéhez) kötődik. Ezeket a szabályokat az állam bocsátja ki, a társadalomban általánosan kötelezőek, és érvényesülésüket az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják. A jog a társadalom létező alrendszereinek egyike, amely elsősorban szabályozó funkciót valósít meg a társadalom tagjai számára. Állami szabályozásként a jog léte minden esetben az államhoz kapcsolódik, olyannyira, hogy állam nélkül nincs jog, jog nélkül nem beszélhetünk államról.
2. Nevezzen meg 3 társadalmi normát
A társadalomban a jogon kívül számos egyéb normarendszer is megjelenik. Három ilyen normarendszer:
1. Az erkölcs.
2. A szokás.
3. A vallási szabályok.
Ezek a normarendszerek abban különböznek a jogtól, hogy nem kapcsolódnak hozzájuk állami kényszereszközök.
3. Jogrendszer fogalma
A jogrendszer alatt egy konkrét állam adott időszakban hatályban lévő jogszabályainak összességét, egységes rendszerét, azaz a teljes joganyagot értjük. Valamennyi ország önálló jogrendszerrel rendelkezik. Kiterjesztően értelmezve a jogrendszer része továbbá a jog által használt fogalmak összessége, valamint a bíróságok által kimunkált joggyakorlat is.
4. Milyen típusú a magyar jogrendszer?
Magyarország a kontinentális jogrendszerek (civiljogi jogrendszerek) közé tartozik.
5. Általánosságban hogyan oszthatjuk fel a jogrendszert?
A jogrendszer (mint hatályos joganyag) tagozódik, és felosztható a szabályozott életviszonyok alapján két nagy csoportra:
1. Közjogi jogágak.
2. Magánjogi jogágak.
Más megközelítés szerint a jogrendszer felosztható továbbá anyagi jogra és alaki (eljárási) jogra is.
6. Hogyan határoljuk el a közjogi és a magánjogi jogágakat?
Az elhatárolás alapja a felek viszonya és a szabályozás célja:
Kategória
Közjog
Magánjog
Viszony
A felek alá-fölé rendeltségén nyugszik, a felek nem egyenjogúak.
A felek egyenjogúságán és mellérendeltségén alapszik.
Alany
A jogviszony egyik alanya mindig az állam (illetve valamely szerve).
Az egyes személyek egymás közötti viszonyát szabályozza (egyén – egyén).
Cél
A közhatalom kiépítését, fenntartását és gyakorlását szabályozza a közérdek biztosítása céljából.
Célja az egyes személyek magánérdekének biztosítása.
7. Nevezzen meg 2 magánjogi jogágat!
A magánjog legfontosabb területei:
1. Polgári jog.
2. Családi jog.
3. Társasági jog.
8. Nevezzen meg 2 közjogi jogágat!
A közjog legfontosabb területei:
1. Alkotmányjog.
2. Büntetőjog.
3. Közigazgatási jog.
4. Pénzügyi jog.
5. Nemzetközi (köz)jog.
9. Jogforrás általános fogalma
A jogforrás általános fogalma a következő: Jogalkotói hatáskörrel felruházott közhatalmi szervek által megalkotott és nyilvánosan kihirdetett jogszabály.
10. Jogforrások csoportosítása
A jogforrás fogalmának kettős értelmezése ismert:
1. Anyagi, vagy belső jogforrás: A jogalkotási hatáskörrel fölruházott állami szervek (pl. az Országgyűlés).
2. Alaki, vagy külső jogforrás: A jogszabály konkrét megjelenési formája (pl. a törvény).
Az Alaptörvény szerint jogszabálynak minősül:
• A törvény (jogalkotó: Országgyűlés).
• A kormányrendelet (jogalkotó: Kormány).
• A miniszterelnöki rendelet és a miniszteri rendelet (jogalkotó: Miniszterelnök, miniszter).
• A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete.
• Az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete.
• Az önkormányzati rendelet (jogalkotó: Önkormányzat).
11. Jogforrási hierarchia
A jogforrási hierarchia a különböző jogszabályok alá-, fölérendeltségi rendszerben történő elhelyezése, ami a jogrendszer összhangjának és a jogbiztonság biztosításának egyik alapvető elve.
• Fő szabály (negatív értelemben): Alacsonyabb szintű jogszabály nem ütközhet magasabb szintű jogszabállyal. A felsőbb szintű jogszabállyal ellentétes alacsonyabb szintű jogszabály alkotmánysértő, tehát érvénytelen.
• A hierarchia csúcsa: Az Alaptörvény áll a hierarchia csúcsán, mint a jogrendszer alapja (fundamentuma), amellyel más jogszabály nem állhat ellentétben.
• Alárendeltségi példák: A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes, ahogy az önkormányzati rendelet is más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
12. Jogszabály érvényességének együttes feltételei
A jogszabály érvényességének négy alapvető feltétele van. Ezek a feltételek konjunktívak (együttesek), azaz bármelyik hiánya a jogszabály érvénytelenségét vonja maga után:
1. A jogszabályt csak az arra feljogosított jogalkotó szerv alkothatja meg.
2. A jogszabály alkotására vonatkozó általános és speciális eljárási szabályokat be kell tartani.
3. A jogszabálynak illeszkednie kell a jogforrási hierarchiába.
4. A jogszabályt megfelelő formában ki kell hirdetni.
13. A jogszabály hatályának 4 fajtája
A jogszabály hatálya a jogszabály alkalmazhatóságát jelenti, de előfeltétele, hogy érvényes jogszabály legyen. A hatályosságot négyféle szempontból vizsgálhatjuk:
1. Időbeli hatály: Mikortól lehet és kell, továbbá, hogy mely időszakban fennálló viszonyok esetében szükséges alkalmazni.
2. Területi hatály: Hol, melyik földrajzi térségben kell alkalmazni.
3. Alanyi hatály (személyi hatály): Kikre vonatkozik a jogszabály.
4. Tárgyi hatály: Milyen ügyekben kell az adott jogszabályt alkalmazni, azaz milyen társadalmi viszonyt szabályoz.
14. Hol hatályos egy törvény?
A központi jogszabályok, így a törvények is, általában az ország egész területén lesznek hatályosak.
15. Államforma fogalma
Az államforma az a fogalom, amely az államfői hatalom eredetére ad választ. Meghatározza, hogy az adott országban ki gyakorolja az államfői hatalmat. Alapvetően két kategóriát különböztetünk meg: a monarchiát és a köztársaságot (választott személy által megtestesített államfői funkció).
16. Kormányforma fogalma
A kormányforma a hatalommegosztás rendszerében arra a kérdésre ad választ, hogy milyen kapcsolatban áll egymással a törvényhozó és a végrehajtó hatalom. Elsősorban arra keresi a választ, hogy a végrehajtó hatalom gyakorlása függ-e a törvényhozástól, és tartozik-e annak felelősséggel.
17. Kinek a nevéhez fűződik a hatalmi ágak elválasztásának elve?
A modern értelemben vett elmélet első kidolgozója az angol John Locke volt. Ezt az elméletet fejlesztette tovább, és ezzel összefüggésben fogalmazta meg a hatalom megosztásának gondolatát Montesquieu (Charles-Louis de Secondat) A törvények szelleméről című munkájában.
18. Sorolja fel a legfontosabb hatalmi ágakat!
Montesquieu szerint az állam működése során háromféle hatalom létezik:
1. Törvényhozó hatalom.
2. Végrehajtó hatalom.
3. Bírói hatalom. A források megjegyzik, hogy ma már inkább a hatalmi ágak egyensúlyáról beszélünk, és a klasszikus hatalmi ágak mellett az Alkotmánybíróság is gyakran megemlítésre kerül, mint „negyedik” hatalmi ág.
II. Polgári Jogi Alapfogalmak (Jogviszony, Jogalanyiság)
19. Definiálja a jogviszony fogalmát!
A jogviszony alatt általánosságban egy jogilag szabályozott társadalmi viszonyt értünk. A jogviszony meghatározott felek között létrejövő, jogilag szabályozott kapcsolatot jelent (pl. munkaviszony, szerződéses viszony).
20. Nevezze meg a jogviszony három szerkezeti elemét!
A jogviszonyokat három szerkezeti elemre bonthatjuk szét:
1. A jogviszony alanyát.
2. A jogviszony tárgyát.
3. A jogviszony tartalmát.
21. Hogyan csoportosítjuk a jogalanyokat?
A jogviszony alanyai, azaz a jogalanyok, akik/amelyek bizonyos alanyi jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek. A jogalanyok két nagy csoportba sorolhatók:
1. Természetes személyek (maga az ember).
2. Jogi személyek (élettelen szervezetek).
Megemlíthető továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok csoportja is (pl. civil társaság).
22. Kinek van eredeti jogképessége?
Az ember esetében beszélhetünk eredeti jogképességről. Az eredeti jogképesség közvetlenül a törvényből fakad, és megszerzése semmilyen feltételhez nem köthető (feltétlen).
23. Kinek van származtatott jogképessége?
A jogi személyek rendelkeznek származtatott jogképességgel. Ez azt jelenti, hogy a jogképesség az államtól származik. Jogi személy kizárólag jogszabályban meghatározott és megengedett célra alakulhat.
24. Jogképesség kezdete és vége a természetes személyek esetében
• Kezdete: A jogképesség – amennyiben az ember élve születik – a születéstől teljes mértékben illeti meg. Ezt megelőzően a fogamzás időpontjától feltételesen illeti meg a méhmagzatot. A fogamzás időpontját a Ptk. a születéstől visszafelé számított 300. napban jelöli meg.
• Vége: A jogképesség végét az ember halála jelenti. A jog a biológiai halál állapotát érti ezen. A jogképesség megszűnésének jogi lehetősége merül fel akkor is, ha valakit a bíróság holtnak nyilvánít az eltűnéstől számított öt év elteltével.
25. Nevezzen meg legalább 2 jogi személyt!
A jogi személyek olyan élettelen szervezetek, amelyeket a jog jogképességgel ruház fel. Leggyakoribb jogi személy csoportok:
1. Gazdasági társaságok.
2. Civil szervezetek (egyesületek, alapítványok).
3. Költségvetési szervek (pl. minisztériumok, egyetemek).
26. Sorolja fel a jogképesség három alapvető jellemzőjét, és fejtse ki azokat egy mondatban!
Az ember jogképességének három alapvető jellemzője van:
1. Általános: Kivétel nélkül mindenkit megillet, tekintet nélkül életkorra, nemre, fajra, nemzetiségre vagy felekezethez tartozásra.
2. Egyenlő: Mértéke és terjedelme nincsen korlátozva.
3. Feltétlen: Közvetlenül a törvényből fakad, és megszerzése semmilyen feltételhez nem köthető.
27. Definiálja a cselekvőképességet!
A cselekvőképesség a természetes személy azon képessége, hogy saját akarat-elhatározásával, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Ez egy konkrét képesség, amely magában foglalja az ember szellemi érettségét, épségét és az ésszerű akarat-elhatározásra való képességét (belátási képesség).
28. Nevezze meg a cselekvőképesség három fajtáját!
A törvény a cselekvőképesség három fokozatát határozza meg:
1. (Teljes) Cselekvőképes.
2. Korlátozottan cselekvőképes.
3. Cselekvőképtelen.
29. Ki életkoránál fogva nagykorú?
Nagykorúnak tekintünk minden olyan személyt, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte (a születésnapja 0 órájától). Továbbá nagykorúvá válik az a kiskorú is, aki a tizenhatodik életéve betöltése után, a gyámhatóság engedélyével házasságot köt.
30. Milyen jogügyleteket köthetnek a korlátozottan cselekvőképesek, valamint a cselekvőképtelenek?
• Korlátozottan cselekvőképes személyek: Főszabály szerint jognyilatkozatuk megtételéhez a törvényes képviselőjük hozzájárulása szükséges. Kivételek, amelyeket önállóan tehetnek: személyes jellegű nyilatkozatok (pl. házasságkötés), rendelkezhetnek saját keresményükkel, köthetnek olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szereznek, valamint a mindennapi életben gyakran előforduló, kisebb jelentőségű szerződéseket.
• Cselekvőképtelen személyek: Jognyilatkozatai semmisek. Főszabály szerint helyette a törvényes képviselője jár el. Kivétel (amelyet önállóan tehetnek): a mindennapi életben gyakran, tömegesen előforduló, csekély jelentőségű, különösebb megfontolást nem igénylő jognyilatkozatok (pl. két kifli megvásárlása a boltban).
31. Mi a jogviszony közvetett tárgya?
A jogviszony közvetett tárgya az a dolog, amire a közvetlen tárgy, azaz a magatartás irányul. Általában egy konkrét dolog lesz. Fontos, hogy a dolog fogalmán a birtokba vehető testi tárgyak mellett érteni kell a pénzt, az értékpapírokat, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket is.
32. Definiálja az ingatlan dolgokat!
Az ingatlan olyan dolog, amelynek helyzete annak sérelme nélkül nem változtatható. Ingatlannak minősül a földfelszín és minden, ami vele tartósan egyesítve van (pl. a fa).
33. Melyek a korlátozottan forgalomképes dolgok? Hozzon rá példát!
A korlátozottan forgalomképes dolgok olyan dolgok, amelyek forgalom tárgyát képezik, de csak bizonyos feltételekkel, azaz államigazgatási szabályokkal megszorítottan.
Példák:
• Termőföld.
• Lőfegyver.
34. Hogyan definiálhatjuk a jogviszony tartalmát?
A jogviszony tartalma az abban részt vevő felek vonatkozó jogok és kötelezettségek összessége. Ami az egyik oldalon jogosultságként jelentkezik (alanyi jog), az a másik oldalon kötelezettségként jelenik meg.
III. Gazdasági Társaságok
35. Gazdasági társaságok általános fogalma
A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. Főszabály szerint tevékenységük eredményérdekelt (profitorientált).
36. Milyen gazdasági társaságokat lehet jelenleg létrehozni?
A jelenleg hatályos magyar szabályozás szerint formakényszer érvényesül, így kizárólag az alábbi gazdasági társaságok alapítására van lehetőség:
1. Közkereseti társaság (kkt.).
2. Betéti társaság (bt.).
3. Korlátolt felelősségű társaság (kft.).
4. Részvénytársaság (rt.) (zártkörűen működő részvénytársaság - zrt., és nyilvánosan működő részvénytársaság - nyrt.).
37. Hogyan lehet gazdasági társaságot létrehozni? (jogelőd vagy sem)
A gazdasági társaságot kétféle módon lehet létrehozni:
1. Eredeti alapítással: Nincs jogelőd. A tagok elhatározzák a gazdasági társaság létrehozását. A bejegyzéssel, annak napján nyeri el jogképességét (ex nunc, jövőre néző hatállyal).
2. Származtatott alapítással: Van jogelőd. Egy meglévő gazdasági társaság alakul át más cégformává, vagy olvad be/össze egy másik társasággal.
38. Az egyes gazdasági társaságoknál hogyan nevezzük a létesítő okiratot?
Valamennyi jogi személy létesítő okirattal hozható létre. A gazdasági társaságok esetében a létesítő okirat elnevezése az adott társasági formától függ:
• Társasági szerződés: közkereseti társaság (kkt.), betéti társaság (bt.), korlátolt felelősségű társaság (kft.) (kivéve az egyszemélyes).
• Alapszabály: részvénytársaság (rt.).
• Alapító okirat: egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság (kft.).
39. Mi a különbség a székhely, telephely, fióktelep között?
Mindhárom a gazdasági tevékenység végzésének helyszínéhez kapcsolódik:
• Székhely: A cég bejegyzett irodája, ahol a társaság adminisztratív tevékenységét végzik, ahol a társaság elérhető, és ahol a társasági iratok őrzésére sor kerül. Egy társaságnak csak egy székhelye lehet.
• Telephely: A tevékenység gyakorlásának helye, amely a székhellyel azonos közigazgatási egységben, de attól eltérő helyen van.
• Fióktelep: Olyan telephely, amely más közigazgatási egységben (más településen) található, mint a székhely.
40. Melyek a jegyzett tőke részei?
A jegyzett tőke az alapítók által a gazdasági társaság létrehozásakor rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás összessége, a társaság induló vagyona. A jegyzett tőke részei:
1. Pénzbeli vagyoni hozzájárulás (készpénz, pénzbetét).
2. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport – pl. személygépkocsi, számítógép, vagyoni értékű jog)
41. Mekkora a jegyzett tőke mértéke az egyes gazdasági társaságok esetében?
A jegyzett tőke az alapítók által a gazdasági társaság létrehozásakor rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás összege, a társaság induló vagyona.
A törvény által előírt minimum jegyzett tőke (vagyoni hozzájárulás) mértéke a társasági formától függ:
• Közkereseti társaság (kkt.) és Betéti társaság (bt.): A törvény nem ír elő minimum vagyont (nincs minimum jegyzett tőke). Elvileg akár 5-5 forinttal is alapítható.
• Korlátolt felelősségű társaság (kft.): A törzstőke (a törzsbetétek összege) legalább 3 millió Ft.
• Zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.): Az alaptőke összegének legalább 5 millió Ft-nak kell lennie.
• Nyilvánosan működő részvénytársaság (nyrt.): Az alaptőke összegének legalább 20 millió Ft-nak kell lennie.
42. Mit nevezünk apportnak?
A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást apportnak, a rendelkezésre bocsátást pedig apportálásnak nevezzük.
Az apport valamilyen vagyoni értékkel bíró dolog (pl. egy számítógép vagy személygépkocsi, szellemi alkotás, szoftver), vagy vagyoni értékű jog (pl. bérleti vagy használati jog, licenc, márkanév) tulajdonjogának átruházására kerülhet sor.
Az apport feltétele, hogy vagyoni értékkel bírjon (pénzben meghatározható), és forgalomképes legyen (átruházható).
43. Milyen lehet a cégjegyzés módja?
A cégjegyzés a cég írásbeli képviseletét jelenti, vagyis azt rögzíti, hogy ki és milyen módon írhat alá dokumentumokat a cég nevében.
A cégjegyzés módja lehet:
1. Önálló: Egy vagy több személy egyedül jogosult a cég jegyzésére.
2. Együttes (nem önálló): Két személy együttes aláírására van szükség.
Fontos, hogy egy személy csak egyféleképpen képviselheti a céget.
44. Határozza meg az egyéni vállalkozó fogalmát!
Az egyéni vállalkozó az a természetes személy, aki saját felelősségére és kockázatára rendszeres gazdasági tevékenységet folytat, és az erre kijelölt hatóság nyilvántartásba vette. Az egyéni vállalkozó nem minősül jogi személynek.
45. Milyen tevékenységet végezhet az egyéni vállalkozó?
Az egyéni vállalkozó több tevékenységet is folytathat, akár különböző telephelyen és fióktelepen.
• Tevékenységeiből eredő tartozásokért teljes vagyonával felel.
• Ha a folytatni kívánt tevékenység hatósági engedélyhez kötött, azt az egyéni vállalkozó csak az engedély birtokában kezdheti meg és végezheti.
• Képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor folytathat, ha rendelkezik az adott képesítéssel, vagy az adott tevékenységben személyesen közreműködő és általa foglalkoztatott személy rendelkezik a megfelelő képesítéssel.
• Az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, szakiskolai és szakközépiskolai tanulót alkalmazhat.
• Tevékenysége során neve mellett az "egyéni vállalkozó" megnevezést vagy annak "e. v." rövidítését és a nyilvántartási számot mindig köteles feltüntetni.
V. Polgári Jog II. (Tulajdonjog, Szerződések)
46. Hogyan definiálhatjuk a jogviszony tartalmát?
A jogviszony tartalma az abban részt vevő felek vonatkozó jogok és kötelezettségek összessége. Általánosságban ami az egyik oldalon jogosultságként jelentkezik (alanyi jog), az a másik oldalon kötelezettségként jelenik meg.
47. Milyen tulajdoni formákat ismer?
1989 óta a tulajdoni formák alapvetően két nagy csoportba oszthatók:
1. Köztulajdon: Ide tartozik az állami és az önkormányzati tulajdon.
2. Magántulajdon: Ide tartozik a klasszikus egyéni tulajdon (egy személy tulajdonában lévő dolog), valamint a közös tulajdon (több személy tulajdonában lévő dolog).
48. Sorolja fel a tulajdonos jogosultságait!
A tulajdonjog tartalma, az ún. tulajdonosi triász, a következő három alapvető jogosítványt biztosítja a tulajdonos számára:
1. A birtoklás joga.
2. A használat és a hasznosítás joga.
3. A rendelkezés joga.
49. Sorolja fel a tulajdonos kötelezettségeit!
A tulajdonjoggal együtt járó legfontosabb kötelezettségek a források szerint:
1. Kárveszélyviselés: Viseli azt a dologban bekövetkezett kárt, amelynek megtérítésére senki mást nem lehet kötelezni.
2. Teherviselés (Közteherviselés): A dologgal járó kiadások, költségek és közterhek (pl. adók) viselése.
3. Szükséghelyzetben okozott kár tűrése: Tűrni köteles, hogy mások szükséghelyzetben (közvetlenül fenyegető és másként el nem hárítható veszély esetén) kárt okozzanak a dologban.
4. Vezetékjog: Tűrni köteles, hogy jogi személyek közfeladat ellátása érdekében vezetéket fektessenek le.
5. Tartózkodni köteles minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
50. Mi a tulajdonszerzés két alapvető módja?
A tulajdonjog megszerzésének két jogilag elkülöníthető módja van:
1. Eredeti szerzésmód: A jogszerző tulajdonjoga nem más személy tulajdonjogából származik, hanem a jogszerző saját tevékenységének az eredménye, és új tulajdonjogot szerez a dolgon (pl. gazdátlan javak elsajátítása).
2. Származékos szerzésmód: A jogszerző a korábbi tulajdonos jogát veszi át, a tulajdonjog a korábbi tulajdonostól származik. Ez a legfontosabb mód, ide tartozik az átruházás és az öröklés.
51. A szerződés definíciója
A szerződés a következőképpen definiálható: Legalább két fél, kölcsönös, egybehangzó, jogi hatás előidézésére irányuló akaratnyilatkozata.
52. A szerződéses szabadság elvének 4 eleme
A szerződéses szabadság elve azt jelenti, hogy a szerződést megkötő személyek akarata jogi értelemben nincsen korlátozva. Négy fő eleme (jogosultsága):
1. Szerződéskötési szabadság: A fél szabadon dönthet arról, akar-e szerződést kötni vagy sem.
2. Szabad partnerválasztás elve: Mindenki azzal köt szerződést, akivel akar.
3. Szerződési típusszabadság: A jogalanyok szabadon eldönthetik, milyen fajta, típusú szerződést kívánnak megkötni.
4. A szerződés tartalmát a felek szabadon határozzák meg.
53. Melyek egy szerződés kötelező tartalmi elemei?
A szerződés létrejöttéhez a feleknek meg kell állapodniuk az alábbi lényeges tartalmi elemekben:
1. A szerződés tárgya (amely a szolgáltatás).
2. A felek (kik között jön létre).
3. Az ellenszolgáltatás (amennyiben visszterhes a szerződés).
4. Minden olyan kérdés, amelyet valamelyik fél lényegesnek tekint.
Ha valamelyik hiányzik, a szerződés létre nem jöttnek tekintendő.
54. Mi az ÁSZF?
Az Általános Szerződési Feltétel (ÁSZF) az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg (pl. T-Mobile tarifaszerződései).
55. Nevezzen meg három szerződéstípust!
A polgári jog számos tipikus és atipikus szerződéstípust ismer. Három példa a források szerint:
1. Adásvételi szerződés (fogalmilag visszterhes).
2. Ajándékozási szerződés (fogalmilag ingyenes).
3. Bérleti szerződés.
4. Megbízási szerződés (lehet visszterhes/ingyenes).
56. Definiálja a szerződés érvénytelenségét!
Az érvénytelenség azt jelenti, hogy a szerződés a felek akaratából létrejön, de valamely hibában szenved, amely miatt a kívánt joghatásokat nem fejtheti ki. Csak az a szerződés lehet érvénytelen, amely már létrejött. Két fajtája van: a semmisség és a megtámadhatóság.
57. Soroljon föl legalább két semmisségi okot!
A semmisség olyan érvénytelenségi ok, amelyre határidő nélkül bárki hivatkozhat, és a bíróság hivatalból köteles figyelembe venni; olyan, mintha a szerződés létre sem jött volna.
Két semmisségi ok:
1. Cselekvőképtelenség: A szerződést megkötő személy nem rendelkezik a szükséges cselekvőképességgel (pl. 14 év alatti személy).
2. Jogszabályba ütközés: A szerződés vagy annak rendelkezése konkrét jogszabályi rendelkezésbe ütközik.
3. Jóerkölcsbe ütközés: A szerződés sérti a „jóerkölcs” követelményeit.
4. Lehetetlen szolgáltatásra irányul: A szolgáltatás a szerződéskötés időpontjában lehetetlennek minősül (pl. hold felszántása).
5. Színlelt szerződés.
6. Uzsorás szerződés.
58. Soroljon föl legalább két megtámadhatósági okot!
A megtámadhatóság olyan érvénytelenségi ok, amelyre csak a sérelmet szenvedett fél hivatkozhat, egyéves határidőn belül.
Két megtámadási ok:
1. Tévedés: Ha a tévedés lényeges dologban történt, és azt a másik fél okozta vagy felismerhette.
2. Megtévesztés: Ha valakit a másik fél megtévesztéssel vett rá a szerződés megkötésére.
3. Jogellenes fenyegetés: Ha valakit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére.
4. Feltűnően nagy értékkülönbség: A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás nincs arányosságban egymással.
5. Tisztességtelen általános szerződési feltétel.
59. Mit jelent a visszterhesség vélelme?
A visszterhesség vélelme a szerződéses szabadság elvének egy korlátja, amely szerint a szolgáltatással szemben ellenszolgáltatás áll, ha a jogszabály vagy a felek eltérően nem rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint a szerződés létrejöttét követően minden szolgáltatásért ellenérték jár (pl. adásvételi szerződés – gépjármű - vételár).
60. Definiálja az adásvételi szerződést, és nevezze meg a részt vevő feleket!
Definíció: Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.
Felek: A szerződés alanyai az eladó és a vevő.
• Eladó: Az a személy, aki a dolog tulajdonjogát átruházza.
• Vevő: Az a személy, aki ellenszolgáltatásként meghatározott pénzösszeget fizet.
61. Milyen alapvető jogai és kötelezettségei vannak az adásvételi szerződés feleinek?
A szerződés tartalma a felek jogai és kötelezettségei.
Felek
Jogosultságok
Kötelezettségek
Eladó
Jogosult a vételárra.
Köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni. Köteles a dolgot átadni a vevő birtokába bocsátani. Köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól tájékoztatni. Köteles viselni az átadással kapcsolatos költségeket. Köteles kellékszavatosságot és jogszavatosságot vállalni.
Vevő
Jogosult a dolog (és annak birtokának) átvételére.
Köteles a vételárat megfizetni. Köteles a dolgot átvenni. Köteles viselni az átvétellel kapcsolatos költségeket (szerződéskötési költségek, tulajdonátruházási illeték, ügyvédi költségek).
62. Definiálja a bérleti szerződést, és nevezze meg a részt vevő feleket!
Definíció (dologbérlet): Bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni.
Felek: A szerződés alanyai a bérbeadó és a bérlő.
• Bérbeadó: Az a fél, aki a dolgot időlegesen használatba adja.
• Bérlő: Az a fél, aki a dolog használatáért bért fizet.
63. Milyen alapvető jogai és kötelezettségei vannak a bérleti szerződés feleinek?
A bérleti szerződés általános szabályai a dologbérletre vonatkoznak.
Felek
Jogosultságok
Kötelezettségek
Bérbeadó
Jogosult az ellenőrzési jog gyakorlására. Jogosult a bérleti díjra.
Köteles a dolog birtokát és használatát átengedni a bérlőnek. Köteles kellékszavatosságot és jogszavatosságot vállalni.
Bérlő
Jogosult a dolog birtoklására és használatára. Jogosult a dolgot albérletbe adni. Jogosult a birtokvédelemre.
Köteles bérleti díjat fizetni. Köteles a dolog megfelelő használatára.
Ellenőrző kérdések
1. A jog fogalma
a jog kifejezését a jogtudományban és a hétköznapi kifejezésben több értelemben használjuk
meghatározása emiatt nehéz
A jog olyan magatartási szabályok (normák) összessége, amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, azokat az állam bocsátja ki, a társadalomban általánosan kötelezőek és érvényesülésüket az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják.
2. Nevezzen meg 3 társadalmi normát
• erkölcs
• szokás
• vallási szabályok
• politikai
• illemszabály
3. Jogrendszer fogalma
Egy konkrét állam adott időszakban hatályban lévő jogszabályainak összessége, egységes rendszere, azaz a hatályos joganyag. (!!!)
4. Milyen típusú a magyar jogrendszer?
Kontinentális jogrendszer vagyis civiljogi jogrendszer
5. Általánosságban hogyan oszthatjuk fel a jogrendszert?
• Közjog:
szabályozási tárgy:
szűkebb értelemben: közérdek
tágabb értelemben:
az állami szervek létrehozásának módja
szervezeti felépítésük
működésük
az állami szervek egymással és a lakossággal való viszonya
• Magánjog:
szabályozási tárgy:
az egyes személyek egymás közötti viszony - tulajdonjog, személyi és vagyoni viszonyok
6. Hogyan határoljuk el a közjogi és a magánjogi jogágakat?
közjog: a közhatalom (állam) kiépítését és fenntartását biztosítja
alá-fölérendeltségi viszony
a felek (állam egyén) nem egyenjogúak
a felek között érdekazonosság áll fenn (közérdek)
magánjog: az egyes egyén jogainak (alanyi jog) érvényesülését biztosítja
mellérendeltségi viszony
a felek (állam - egyén) egyenjogúak
a felek között érdekellentét áll fenn
7. Nevezzen meg 2 magánjogi jogágat!
Polgári jog, szerződés jog, családjog, vagyonjog.
8. Nevezzen meg 2 közjogi jogágat!
Alkotmányjog
Közigazgatási jog
Büntetőjog
9. Jogforrás általános fogalma
Jogalkotói hatáskörrel felruházott közhatalmi szervek által megalkotott és nyilvánosan kihirdetett jogszabály. (!!!)
10. Jogforrások csoportosítása
Alaki jogforrás
Anyagi jogforrás
Alaki jogforrás: a jogszabályt megalkotó állami szerv (pl.: Országgyűlés, Kormány)
Anyagi jogforrás: a jogszabály megjelenési formája (pl.: törvény, kormányrendelet)
11. Jogforrási hierarchia
a jogforrások összefüggő rendszerbe tagozódnak és szigorú hierarchiát alkotnak, ahol egy alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes egy magasabb szintűvel.
12. Jogszabály érvényességének együttes feltételei
A jogszabály érvényességének 4 együttes feltétele van:
• A jogszabályt csak az arra feljogosított jogalkotó szerv (állami szerv, önkormányzat) alkothatja.
• A jogszabály alkotására vonatkozó általános és speciális eljárási szabályokat (pl.: jogalkotási törvény, Országgyűlés házszabálya) be kell tartani.
• Illeszkedjen az adott jogszabály a jogforrási hierarchiába (egy rendelet ne legyen ellentétes egy törvénnyel).
• Megfelelő módon ki legyen hirdetve.
13. A jogszabály hatályának 4 fajtája
Időbeli hatály: azt határozza meg, hogy az adott jogszabály mettől-meddig alkalmazható lehet konkrét naptárilag megjelölt nap (pl.: 2012. március 1.), vagy a kihirdetést követő 30, 60, 90 stb. nap a hatályba lépés napja általában a kihirdetés napja a jogszabály rendelkezhet az időbeli hatályának végéről is, de ez rendkívül ritka általában egy másik jogszabály helyezi hatályon kívül
Területi hatály: azt határozza meg, hogy a jogszabály mely földrajzilag körülhatárolható területen lehet alkalmazni ország egész területére kiterjedő hatályú jogszabályok (pl.: törvény, kormányrendelet) az ország meghatározott területére kiterjedő hatályú jogszabályok - önkormányzati rendelet: csak az adott település közigazgatási területére terjed ki (pl.: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának rendelet csak Szeged közigazgatási területén hatályos)
Személyi hatály: azon jogalanyok köre, akikre az adott jogszabályt alkalmazni kell főszabály: minden jogalanyra kiterjed speciális: csak meghatározott jogalanyokra terjed ki (pi.: csak természetes személyekre, csak jogi személyekre)
Tárgyi hatály: azt határozza meg, hogy milyen társadalmi viszonyt szabályoz az adott jogszabály (milyen esetekre alkalmazható) pl.: munkaviszonyok - Munka Törvénykönyve
14. Hol hatályos egy törvény?
Területi hatály
azt határozza meg, hogy a jogszabáky mely földrajzilag körülhatárolható területen lehet alkalmazni
ország egész területére kiterjedő hatályú jogszabályok (pl.: törvények, kormányrendeletek)
hatályú szabályok önkkormányzati rendelet: csak az adott település közigazgatási területére terjed ki
15. Államforma fogalma
Államforma: az államfő jogállásának helyzete határozza meg az államfői tisztség keletkezésének és megszűnésének módja
16. Kormányforma fogalma
Kormányforma: a hatalommegosztás mikéntje - a törvényhozó, végrehajtó hatalom és az államfő viszonya határozza meg
17. Kinek a nevéhez fűződik a hatalmi ágak elválasztásának elve?
Arisztotelész
18. Sorolja fel a legfontosabb hatalmi ágakat!
Törvényhozói hatalom
Végrehajtói hatalom
Bírói hatalom
19. Jellemezze az alkotmányos monarchiát, és hozzon rá példát!
Alkotmányos monarchia: az uralkodó jogai az alkotmány által korlátozottak és az alkotmány által rögzítettek a király uralkodik, de nem kormányoz pl.: Marokkó
20. Jellemezze a félprezidenciális rendszert és hozzon rá példát!
Félprezidenciális köztársaság
• a köztársasági elnök erős jogosítványokkal és vétójoggal rendelkezik a végrehajtó hatalom (kormány) a parlamentnek és az elnöknek is felelős
• az elnök személyét népszavazással választják meg pl: franciaország
21. Nevezze meg hazánk kormányformáját, és pontos megnevezését!
parlamentáris köztársaság
• Törvényhozói hatalom: Országgyűlés
• Végrehajtói hatalom: Kormány
• Bírói hatalom: bíróságok
22. Mi Magyarország legfontosabb jogi normája?
Alaptörvény
23. Milyen intézmények felelnek meg Magyarországon a legfontosabb hatalmi ágaknak? Törvényhozói hatalom: Országgyűlés
Végrehajtói hatalom: Kormány
Bírói hatalom: bíróságok
Alkotmánybíróság: „negyedik" hatalmi ág
Köztársasági elnök: nem része semelyik hatalmi ágnak
Önkormányzatok: helyi igazgatás
24. Mi Magyarország legfőbb népképviseleti szerve?
országgyűlés
25. Hány tagja van az Országgyűlésnek?
199 képviselő (106+93), 4 évre
26. Soroljon fel legalább 3 országgyűlési képviselőcsoportot!
fidesz, dk, kdnp
27. Nevezzen meg 3 országgyűlési feladatkört!
Szabályozó jellegű döntések meghozatala
A kormány ellenőrzése
Személyi döntések
Külügy, hadügy, védelmi feladatok
Egyéb feladatok (pl.: közkegyelem; helyi önkormányzat feloszlatása)
28. Ki nyújthat be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek?
Benyújthatja: köztársasági elnök
Kormány
ogy. bizottsága
ogy. képviselő
Ogy. elnökének, indokolással ellátva
29. Soroljon fel legalább 3 olyan személyt (tisztség!), akit az Országgyűlés választ! országgyűlési elnök,
alkotmánybíróság tagjai és elnöke,
kúria elnöke
30. Kik az Országgyűlés tisztségviselői?
Országgyűlés elnöke, háznagya, törvényalkotásért felelős alelnöke, alelnökök, jegyzők
31. Nevezze meg az országgyűlési képviselőket megillető mentelmi jog két elemét? mentelmi jog: felelőtlenség, sérthetetlenség
Felelőtlenség: az ogy. képviselő a bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata vagy felszólalása miatt (általa közölt tény vagy vélemény) - megbízatása ideje alatt és azt követően sem kivétel: ha az utóbbival rágalmazást, becsületsértést vagy államtitoksértést valósít meg
Sérthetetlenség: a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni és csak az ogy. előzetes hozzájárulásával lehet ellen büntetőeljárást vagy szabálysértési eljárást indítani
32. Soroljon föl a köztársasági elnök feladat-és jogkörei közül legalább 3-at!
képviseli az államot
részt vehet és felszólalhat az Országgyűlésen
törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet
kitűzi a választásokat
összehívja az Országgyűlés alakuló ülését
fogadja más államok nagyköveteit
megbízza a rektorokat
gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát stb.
33. Hány évre szól a köztársasági elnök mandátuma?
5 év
34. Kik a Kormány tagjai?
Miniszterelnök és miniszterek
35. Milyen típusú a magyar kormány?
parlamentális kormányzás (alkotmányos berendezkedésben működő intézmény)
36. Ki választja meg a miniszterelnököt?
az országgyűlés
37. Ki nevezi ki a minisztereket?
személyükre a megválasztott miniszterelnök tesz javaslatot
a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel
38. Milyen jogforrást ad ki a kormány?
írottjogi
39. Része-e az igazságszolgáltatásnak az Alkotmánybíróság?
NEM
40. Hány tagja van az Alkotmánybíróságnak?
15
41. Soroljon fel az Alkotmánybíróság hatás-és feladatkörei közül legalább kettőt!
• az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket
• bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját
• alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját
• alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját
• a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját
• vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését
• az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol
42. Mi a párhuzamos indokolás?
megegyező álláspont, de eltérő vélemény
• a különvéleményt és a párhuzamos indokolást zárt borítékban a döntés anyagához csatolják
43. Milyen két oldala van a bírói függetlenség elvének?
ítélkező függetlenség és szervezeti függetlenség
44. Nevezze meg a magyar bírósági rendszer szintjeit!
Járásbíróságok
Közigazgatási és munkaügyi bíróságok
Törvényszékek
Ítélőtábla
Kúria (korábban legfelsőbb bíróság)
45. Nevezze meg a helyi önkormányzat vezető szervét!
képviselőtestület
46. Milyen feladatai vannak egy helyi önkormányzatnak? Hozzon rájuk egy-egy példát!
1) kötelező: közvilágítás
2) önként vállalt: közszolgáltatási feladatok bővítése - saját döntés alapján
47. Ki vezeti a polgármesteri hivatalt?
polgármester
48. Milyen területi közigazgatási egységek vannak Magyarországon?
Magyarország:
1) főváros: kerületek
2) Megye + járások
3) város
4) község
Települések:
1) község
2) nagyközség
3) város
4) megyei jogú város
5) főváros: 23 kerület
49. Definiálja a jogviszony fogalmát!
jogilag szabályozott társadalmi viszony
• a mindennapi kereskedelem ill. a gazdálkodás jogi szabályozása a magánjog (polgári jog) területére esik - jelen fejezetben a polgári jogviszony jellemzői kerülnek kibontásra
• csak emberek közötti viszony lehet
50. Nevezze meg a jogviszony három szerkezeti elemét!
jogviszony alanya tárgya és tartalma
51. Hogyan csoportosítjuk a jogalanyokat?
természetes személy
jogi személy
52. Kinek van eredeti jogképessége?
az embereknek
53. Kinek van származtatott jogképessége?
a jogi személyeknek
54. Sorolja fel a jogképesség három alapvető jellemzőjét, és fejtse ki azokat egy mondatban!
Általános: mert kivétel nélkül mindenki megillet
Egyenlő: mert mértéke és terjedelme nincsen korlátozva
Feltétlen: mert közvetlenül a törvényből fakad és megszerzése semmilyen feltételhez nem köthető
55. Definiálja a cselekvőképességet!
a természetes személy azon képessége, hogy saját akarat-elhatározásával, saját nevében (saját cselekménye által) jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat
56. Nevezze meg a cselekvőképesség három fajtáját!
Cselekvőképes
Korlátozottan cselekvőképes
Cselekvőképtelen
57. Ki életkoránál fogva nagykorú?
aki 18. életévét betöltötte (születésnapja 0 órájától)
58. Milyen jogügyleteket köthetnek a korlátozottan cselekvőképesek, valamint a cselekvőképtelenek?
korlátozott: önállóan nem köthet szerződést, vagy tehet más jognyilatkozatot
3 féle eljárás: Törvényes képviselője (általában a szülők):
a) utólag jóváhagyja
b) előzetesen beleegyezik
c) helyette jár el
d) Kivétel: pl.: rendelkezhet saját keresményével
cselekvőképtelen: azon jogügyletek, amelyek
(1) Már teljesedésbe mentek
(2) Csekély jelentőségűek
(3) Mindennapi életben tömegesen előfordulnak
(4) Különösebb megfontolást nem igényelnek
59. Mi a jogviszony közvetett tárgya?
az a dolog, amire a közvetlen tárgy, azaz a magatartás irányul - dolog
dolog: minden birtokba vehető testi tárgy, amely tulajdonjog tárgya lehet
60. Definiálja az ingatlan dolgokat!
olyan dolog, amelynek helyzete annak sérelme nélkül nem változtatható
61. Hogyan definiálhatjuk a jogviszony tartalmát?
jogok és kötelezettségek összessége: ami az egyik oldalon jogosultságként jelentkezik (pl.: adásvétel esetében az eladó jogosult a vételárra) a másik oldalon kötelezettségként jelentkezik (pl.: a vevő köteles kifizetni az eladónak a vételárat)
62. Milyen tulajdoni formákat ismer?
köztulajdon és magántulajdon
63. Sorolja fel a tulajdonos jogosultságait!
a. birtoklás
b. használat
c. rendelkezés
64. Sorolja fel a tulajdonos kötelezettségeit!
a. kárveszélyviselés
b. közteherviselés
c. szükséghelyzetben okozott kár tűrése
d. vezetékjog
65. Mi a tulajdonszerzés két alapvető módja?
Eredeti: nincs előző tulajdonos
Származékos: van előző tulajdonos
66. A szerződés definíciója
legalább két fél, kölcsönös, egybehangzó, jogi hatás előidézésére irányuló akaratnyilatkozata. (!!!)
67. A szerződéses szabadság elvének 4 eleme
1) Szerződéskötési szabadság
az adott fél szabadon dönthet arról, akar-e szerződést kötni vagy sem Kivétel: szerződéskötési kötelezettség pl.: előszerződés, gazdálkodó szervezetek - folyószámla szerződés
2) Szabad partnerválasztás
elve mindenki azzal köt szerződést, akivel akar kivétel.: pl.: kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződés - a biztosító részéről
3) Szerződési típusszabadság
a jogalanyok szabadon eldönthetik milyen fajta, típusú szerződést kívánnak megkötni korlátja: típuskényszer - jogalanyt keletkeztető szerződések
4) A szerződés tartalmát a felek szabadon határozzák meg
Korlátja: jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit és kimondhatja, hogy ezek akkor is a szerződés részei, ha a felek eltérően rendelkeznek
68. Melyek egy szerződés kötelező tartalmi elemei?
• kik között jön létre: felek
• mire jön létre a szerződés: tárgya
• szolgáltatás ellenszolgáltatás (visszterhes)
• felek jogai, kötelezettségei
• biztosítékok
• szerződésszegés szabályozása
• megszüntetés szabályozása
• dátum
• aláírás
69. Mi az ÁSZF?
Általános szerződési feltétel (Ászf.):
Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg (pl.: T-Mobile tarifaszerződései).
70. Nevezzen meg három szerződéstípust!
• főszolgáltatás
• mellékszolgáltatás
• tevőleges szolgáltatás
• nemleges
• fajlagos
• zártfajú
• egyedi:
o személyhez kötött
o nem személyhez kötött
71. Definiálja a szerződés érvénytelenségét!
a szerződés a felek akaratából létrejön, de valamely hibában szenved, amely miatt a kívánt joghatásokat nem fejtheti ki
72. Soroljon föl legalább két semmisségi okot!
Fizikai kényszer: a szerződéskötő felet fizikai kényszerrel vették rá a szerződés megkötésére pl.: aláíráskor mások vezetik a kezét
Jogszabályba ütközés: a szerződés, vagy annak valamely rendelkezése konkrét jogszabályi rendelkezésbe ütközik - bármely jogszabály lehet pl.: egy jogszabályi tilalomba
Jóerkölcsbe ütközés: a szerződés sérti a "jóerkölcs" követelményeit pl.: halálos beteg személlyel tartási szerződés kötése
Megfelelő alakszerűség hiánya: a felek a szerződést nem az előírt alakban kötik pl.: szóban kötött ingatlan adásvételi szerződés
73. Soroljon föl legalább két megtámadhatósági okot!
1. Tévedés: csak akkor lehet rá hivatkozni:
• ha a tévedés lényeges dologban történt és
• a tévedést a másik fél okozta vagy felismerhette
• jogszabályban való tévedés
o ha a tévedés lényeges
o munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabály tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást pl.: ügyvéd, mindkét félnek
• közös téves felvetés: a felek a szerződés megkötésekor ugyanabban a téves felvetésben voltak ugyanarról a dologról hitték azt, hogy fennáll, nem áll fenn, a dolognak ugyanúgy valamely tulajdonságot tanúsítottak stb.
• meghiúsult várakozás: a felek együttesen valamely esemény bekövetkeztében bíztak, de az utóbb elmaradt pl.: a jegyajándék visszakövetelése a házasság elmaradása miatt
2. Megtévesztés: ha valakit a másik fél megtévesztéssel vett rá a szerződés megkötésére
3. Jogellenes fenyegetés: ha valakit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére
4. Szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbség: a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás nincs arányosságban egymással pl.: 10 ezer Ft-ért egy kocsit venni
5. Tisztességtelen általános szerződési feltétel
Google Sites
Report abuse