Embedded Files
Ellenőrző kérdések
1. A jog fogalma
a jog kifejezését a jogtudományban és a hétköznapi kifejezésben több értelemben használjuk
meghatározása emiatt nehéz
A jog olyan magatartási szabályok (normák) összessége, amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, azokat az állam bocsátja ki, a társadalomban általánosan kötelezőek és érvényesülésüket az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják.
2. Nevezzen meg 3 társadalmi normát
• erkölcs
• szokás
• vallási szabályok
3. Jogrendszer fogalma
Egy konkrét állam adott időszakban hatályban lévő jogszabályainak összessége, egységes rendszere, azaz a hatályos joganyag. (!!!)
4. Milyen típusú a magyar jogrendszer?
Kontinentális jogrendszer v civiljogi jogrendszer
5. Általánosságban hogyan oszthatjuk fel a jogrendszert?
• Közjog:
szabályozási tárgy:
szűkebb értelemben: közérdek
tágabb értelemben:
az állami szervek létrehozásának módja
szervezeti felépítésük
működésük
az állami szervek egymással és a lakossággal való viszonya
• Magánjog:
szabályozási tárgy:
az egyes személyek egymás közötti viszony - tulajdonjog, személyi és vagyoni viszonyok
6. Hogyan határoljuk el a közjogi és a magánjogi jogágakat?
közjog: a közhatalom (állam) kiépítését és fenntartását biztosítja
alá-fölérendeltségi viszony
a felek (állam egyén) nem egyenjogúak
a felek között érdekazonosság áll fenn (közérdek)
magánjog: az egyes egyén jogainak (alanyi jog) érvényesülését biztosítja
mellérendeltségi viszony
a felek (állam - egyén) egyenjogúak
a felek között érdekellentét áll fenn
7. Nevezzen meg 2 magánjogi jogágat!
Polgári jog, büntetőjog
8. Nevezzen meg 2 közjogi jogágat!
Alkotmányjog
Közigazgatási jog
9. Jogforrás általános fogalma
Jogalkotói hatáskörrel felruházott közhatalmi szervek által megalkotott és nyilvánosan kihirdetett jogszabály. (!!!)
10. Jogforrások csoportosítása
Alaki jogforrás
Anyagi jogforrás
Alaki jogforrás: a jogszabályt megalkotó állami szerv (pl.: Országgyűlés, Kormány)
Anyagi jogforrás: a jogszabály megjelenési formája (pl.: törvény, kormányrendelet)
11. Jogforrási hierarchia
a jogforrások összefüggő rendszerbe tagozódnak és szigorú hierarchiát alkotnak, ahol egy alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes egy magasabb szintűvel.
12. Jogszabály érvényességének együttes feltételei
A jogszabály érvényességének 4 együttes feltétele van:
• A jogszabályt csak az arra feljogosított jogalkotó szerv (állami szerv, önkormányzat) alkothatja.
• A jogszabály alkotására vonatkozó általános és speciális eljárási szabályokat (pl.: jogalkotási törvény, Országgyűlés házszabálya) be kell tartani.
• Illeszkedjen az adott jogszabály a jogforrási hierarchiába (egy rendelet ne legyen ellentétes egy törvénnyel).
• Megfelelő módon ki legyen hirdetve.
13. A jogszabály hatályának 4 fajtája
Időbeli hatály: azt határozza meg, hogy az adott jogszabály mettől-meddig alkalmazható lehet konkrét naptárilag megjelölt nap (pl.: 2012. március 1.), vagy a kihirdetést követő 30, 60, 90 stb. nap a hatályba lépés napja általában a kihirdetés napja a jogszabály rendelkezhet az időbeli hatályának végéről is, de ez rendkívül ritka általában egy másik jogszabály helyezi hatályon kívül
Területi hatály: azt határozza meg, hogy a jogszabály mely földrajzilag körülhatárolható területen lehet alkalmazni ország egész területére kiterjedő hatályú jogszabályok (pl.: törvény, kormányrendelet) az ország meghatározott területére kiterjedő hatályú jogszabályok - önkormányzati rendelet: csak az adott település közigazgatási területére terjed ki (pl.: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának rendelet csak Szeged közigazgatási területén hatályos)
Személyi hatály: azon jogalanyok köre, akikre az adott jogszabályt alkalmazni kell főszabály: minden jogalanyra kiterjed speciális: csak meghatározott jogalanyokra terjed ki (pi.: csak természetes személyekre, csak jogi személyekre)
Tárgyi hatály: azt határozza meg, hogy milyen társadalmi viszonyt szabályoz az adott jogszabály (milyen esetekre alkalmazható) pl.: munkaviszonyok - Munka Törvénykönyve
14. Hol hatályos egy törvény?
Érvényesülés: a jogszabály tényleges alkalmazását jelenti - érvényesül vagy nem
15. Államforma fogalma
Államforma: az államfő jogállásának helyzete határozza meg az államfői tisztség keletkezésének és megszűnésének módja
16. Kormányforma fogalma
Kormányforma: a hatalommegosztás mikéntje - a törvényhozó, végrehajtó hatalom és az államfő viszonya határozza meg
17. Kinek a nevéhez fűződik a hatalmi ágak elválasztásának elve?
Arisztotelész
18. Sorolja fel a legfontosabb hatalmi ágakat!
Törvényhozói hatalom
Végrehajtói hatalom
Bírói hatalom
19. Jellemezze az alkotmányos monarchiát, és hozzon rá példát!
Alkotmányos monarchia: az uralkodó jogai az alkotmány által korlátozottak és az alkotmány által rögzítettek a király uralkodik, de nem kormányoz pl.: Marokkó
20. Jellemezze a félprezidenciális rendszert és hozzon rá példát!
Félprezidenciális köztársaság
• a köztársasági elnök erős jogosítványokkal és vétójoggal rendelkezik a végrehajtó hatalom (kormány) a parlamentnek és az elnöknek is felelős
• az elnök személyét népszavazással választják meg pl: franciaország
21. Nevezze meg hazánk kormányformáját, és pontos megnevezését!
parlamentáris köztársaság
• Törvényhozói hatalom: Országgyűlés
• Végrehajtói hatalom: Kormány
• Bírói hatalom: bíróságok
22. Mi Magyarország legfontosabb jogi normája?
Alaptörvény
23. Milyen intézmények felelnek meg Magyarországon a legfontosabb hatalmi ágaknak? Törvényhozói hatalom: Országgyűlés
Végrehajtói hatalom: Kormány
Bírói hatalom: bíróságok
Alkotmánybíróság: „negyedik" hatalmi ág
Köztársasági elnök: nem része semelyik hatalmi ágnak
Önkormányzatok: helyi igazgatás
24. Mi Magyarország legfőbb népképviseleti szerve?
országgyűlés
25. Hány tagja van az Országgyűlésnek?
199 képviselő (106+93), 4 évre
26. Soroljon fel legalább 3 országgyűlési képviselőcsoportot!
fidesz, dk, kdnp
27. Nevezzen meg 3 országgyűlési feladatkört!
Szabályozó jellegű döntések meghozatala
A kormány ellenőrzése
Személyi döntések
Külügy, hadügy, védelmi feladatok
Egyéb feladatok (pl.: közkegyelem; helyi önkormányzat feloszlatása)
28. Ki nyújthat be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek?
Benyújthatja: köztársasági elnök
Kormány
ogy. bizottsága
ogy. képviselő
Ogy. elnökének, indokolással ellátva
29. Soroljon fel legalább 3 olyan személyt (tisztség!), akit az Országgyűlés választ! országgyűlési elnök,
alkotmánybíróság tagjai és elnöke,
kúria elnöke
30. Kik az Országgyűlés tisztségviselői?
Országgyűlés elnöke, háznagya, törvényalkotásért felelős alelnöke, alelnökök, jegyzők
31. Nevezze meg az országgyűlési képviselőket megillető mentelmi jog két elemét? mentelmi jog: felelőtlenség, sérthetetlenség
Felelőtlenség: az ogy. képviselő a bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazata vagy felszólalása miatt (általa közölt tény vagy vélemény) - megbízatása ideje alatt és azt követően sem kivétel: ha az utóbbival rágalmazást, becsületsértést vagy államtitoksértést valósít meg
Sérthetetlenség: a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni és csak az ogy. előzetes hozzájárulásával lehet ellen büntetőeljárást vagy szabálysértési eljárást indítani
32. Soroljon föl a köztársasági elnök feladat-és jogkörei közül legalább 3-at!
képviseli az államot
részt vehet és felszólalhat az Országgyűlésen
törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet
kitűzi a választásokat
összehívja az Országgyűlés alakuló ülését
fogadja más államok nagyköveteit
megbízza a rektorokat
gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát stb.
33. Hány évre szól a köztársasági elnök mandátuma?
5 év
34. Kik a Kormány tagjai?
Miniszterelnök és miniszterek
35. Milyen típusú a magyar kormány?
parlamentális kormányzás (alkotmányos berendezkedésben működő intézmény)
36. Ki választja meg a miniszterelnököt?
az országgyűlés
37. Ki nevezi ki a minisztereket?
személyükre a megválasztott miniszterelnök tesz javaslatot
a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel
38. Milyen jogforrást ad ki a kormány?
írottjogi
39. Része-e az igazságszolgáltatásnak az Alkotmánybíróság?
NEM
40. Hány tagja van az Alkotmánybíróságnak?
15
41. Soroljon fel az Alkotmánybíróság hatás-és feladatkörei közül legalább kettőt!
• az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket
• bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját
• alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját
• alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját
• a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját
• vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését
• az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol
42. Mi a párhuzamos indokolás?
megegyező álláspont, de eltérő vélemény
• a különvéleményt és a párhuzamos indokolást zárt borítékban a döntés anyagához csatolják
43. Milyen két oldala van a bírói függetlenség elvének?
ítélkező függetlenség és szervezeti függetlenség
44. Nevezze meg a magyar bírósági rendszer szintjeit!
Járásbíróságok
Közigazgatási és munkaügyi bíróságok
Törvényszékek
Ítélőtábla
Kúria (korábban legfelsőbb bíróság)
45. Nevezze meg a helyi önkormányzat vezető szervét!
képviselőtestület
46. Milyen feladatai vannak egy helyi önkormányzatnak? Hozzon rájuk egy-egy példát!
1) kötelező: közvilágítás
2) önként vállalt: közszolgáltatási feladatok bővítése - saját döntés alapján
47. Ki vezeti a polgármesteri hivatalt?
polgármester
48. Milyen területi közigazgatási egységek vannak Magyarországon?
Magyarország:
1) főváros: kerületek
2) Megye + járások
3) város
4) község
Települések:
1) község
2) nagyközség
3) város
4) megyei jogú város
5) főváros: 23 kerület
49. Definiálja a jogviszony fogalmát!
jogilag szabályozott társadalmi viszony
• a mindennapi kereskedelem ill. a gazdálkodás jogi szabályozása a magánjog (polgári jog) területére esik - jelen fejezetben a polgári jogviszony jellemzői kerülnek kibontásra
• csak emberek közötti viszony lehet
50. Nevezze meg a jogviszony három szerkezeti elemét!
jogviszony alanya tárgya és tartalma
51. Hogyan csoportosítjuk a jogalanyokat?
természetes személy
jogi személy
52. Kinek van eredeti jogképessége?
az embereknek
53. Kinek van származtatott jogképessége?
a jogi személyeknek
54. Sorolja fel a jogképesség három alapvető jellemzőjét, és fejtse ki azokat egy mondatban!
Általános: mert kivétel nélkül mindenki megillet
Egyenlő: mert mértéke és terjedelme nincsen korlátozva
Feltétlen: mert közvetlenül a törvényből fakad és megszerzése semmilyen feltételhez nem köthető
55. Definiálja a cselekvőképességet!
a természetes személy azon képessége, hogy saját akarat-elhatározásával, saját nevében (saját cselekménye által) jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat
56. Nevezze meg a cselekvőképesség három fajtáját!
Cselekvőképes
Korlátozottan cselekvőképes
Cselekvőképtelen
57. Ki életkoránál fogva nagykorú?
aki 18. életévét betöltötte (születésnapja 0 órájától)
58. Milyen jogügyleteket köthetnek a korlátozottan cselekvőképesek, valamint a cselekvőképtelenek?
korlátozott: önállóan nem köthet szerződést, vagy tehet más jognyilatkozatot
3 féle eljárás: Törvényes képviselője (általában a szülők):
a) utólag jóváhagyja
b) előzetesen beleegyezik
c) helyette jár el
d) Kivétel: pl.: rendelkezhet saját keresményével
cselekvőképtelen: azon jogügyletek, amelyek
(1) Már teljesedésbe mentek
(2) Csekély jelentőségűek
(3) Mindennapi életben tömegesen előfordulnak
(4) Különösebb megfontolást nem igényelnek
59. Mi a jogviszony közvetett tárgya?
az a dolog, amire a közvetlen tárgy, azaz a magatartás irányul - dolog
dolog: minden birtokba vehető testi tárgy, amely tulajdonjog tárgya lehet
60. Definiálja az ingatlan dolgokat!
olyan dolog, amelynek helyzete annak sérelme nélkül nem változtatható
61. Hogyan definiálhatjuk a jogviszony tartalmát?
jogok és kötelezettségek összessége: ami az egyik oldalon jogosultságként jelentkezik (pl.: adásvétel esetében az eladó jogosult a vételárra) a másik oldalon kötelezettségként jelentkezik (pl.: a vevő köteles kifizetni az eladónak a vételárat)
62. Milyen tulajdoni formákat ismer?
köztulajdon és magántulajdon
63. Sorolja fel a tulajdonos jogosultságait!
a. birtoklás
b. használat
c. rendelkezés
64. Sorolja fel a tulajdonos kötelezettségeit!
a. kárveszélyviselés
b. közteherviselés
c. szükséghelyzetben okozott kár tűrése
d. vezetékjog
65. Mi a tulajdonszerzés két alapvető módja?
Eredeti: nincs előző tulajdonos
Származékos: van előző tulajdonos
66. A szerződés definíciója
legalább két fél, kölcsönös, egybehangzó, jogi hatás előidézésére irányuló akaratnyilatkozata. (!!!)
67. A szerződéses szabadság elvének 4 eleme
1) Szerződéskötési szabadság
az adott fél szabadon dönthet arról, akar-e szerződést kötni vagy sem Kivétel: szerződéskötési kötelezettség pl.: előszerződés, gazdálkodó szervezetek - folyószámla szerződés
2) Szabad partnerválasztás
elve mindenki azzal köt szerződést, akivel akar kivétel.: pl.: kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződés - a biztosító részéről
3) Szerződési típusszabadság
a jogalanyok szabadon eldönthetik milyen fajta, típusú szerződést kívánnak megkötni korlátja: típuskényszer - jogalanyt keletkeztető szerződések
4) A szerződés tartalmát a felek szabadon határozzák meg
Korlátja: jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit és kimondhatja, hogy ezek akkor is a szerződés részei, ha a felek eltérően rendelkeznek
68. Melyek egy szerződés kötelező tartalmi elemei?
• kik között jön létre: felek
• mire jön létre a szerződés: tárgya
• szolgáltatás ellenszolgáltatás (visszterhes)
• felek jogai, kötelezettségei
• biztosítékok
• szerződésszegés szabályozása
• megszüntetés szabályozása
• dátum
• aláírás
69. Mi az ÁSZF?
Általános szerződési feltétel (Ászf.):
Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg (pl.: T-Mobile tarifaszerződései).
70. Nevezzen meg három szerződéstípust!
• főszolgáltatás
• mellékszolgáltatás
• tevőleges szolgáltatás
• nemleges
• fajlagos
• zártfajú
• egyedi:
o személyhez kötött
o nem személyhez kötött
71. Definiálja a szerződés érvénytelenségét!
a szerződés a felek akaratából létrejön, de valamely hibában szenved, amely miatt a kívánt joghatásokat nem fejtheti ki
72. Soroljon föl legalább két semmisségi okot!
Fizikai kényszer: a szerződéskötő felet fizikai kényszerrel vették rá a szerződés megkötésére pl.: aláíráskor mások vezetik a kezét
Jogszabályba ütközés: a szerződés, vagy annak valamely rendelkezése konkrét jogszabályi rendelkezésbe ütközik - bármely jogszabály lehet pl.: egy jogszabályi tilalomba
Jóerkölcsbe ütközés: a szerződés sérti a "jóerkölcs" követelményeit pl.: halálos beteg személlyel tartási szerződés kötése
Megfelelő alakszerűség hiánya: a felek a szerződést nem az előírt alakban kötik pl.: szóban kötött ingatlan adásvételi szerződés
73. Soroljon föl legalább két megtámadhatósági okot!
1. Tévedés: csak akkor lehet rá hivatkozni:
• ha a tévedés lényeges dologban történt és
• a tévedést a másik fél okozta vagy felismerhette
• jogszabályban való tévedés
o ha a tévedés lényeges
o munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabály tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást pl.: ügyvéd, mindkét félnek
• közös téves felvetés: a felek a szerződés megkötésekor ugyanabban a téves felvetésben voltak ugyanarról a dologról hitték azt, hogy fennáll, nem áll fenn, a dolognak ugyanúgy valamely tulajdonságot tanúsítottak stb.
• meghiúsult várakozás: a felek együttesen valamely esemény bekövetkeztében bíztak, de az utóbb elmaradt pl.: a jegyajándék visszakövetelése a házasság elmaradása miatt
2. Megtévesztés: ha valakit a másik fél megtévesztéssel vett rá a szerződés megkötésére
3. Jogellenes fenyegetés: ha valakit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére
4. Szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbség: a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás nincs arányosságban egymással pl.: 10 ezer Ft-ért egy kocsit venni
5. Tisztességtelen általános szerződési feltétel
Google Sites
Report abuse