1. tétel

Minden társadalomra a szűkösség jellemző: a társadalomban élő egyének mindig több jószágot akarnak fogyasztani, mint amennyit a társadalom termelni képes. A javak döntő többsége korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló (szűkös) gazdasági jószág, amelyek felhasználása gazdálkodási döntéseket igényel, míg csekély részük korlátlanul mennyiségű szabad jószág. A javaknak több, alternatív felhasználási lehetősége van. A közgazdaságtan azzal az alapfeltevéssel él, hogy az emberek racionálisan gazdálkodnak: szűkös erőforrásaikat igyekeznek úgy felhasználni, hogy a lehető legnagyobb nettóhasznosságot érjék el. A gazdálkodás célját jelentő hasznosságot úgy határozhatjuk meg, mint az emberek jól étének,megelégedettségének fokát. A költség a jólétnek, vagy megelégedettségnek a csökkenését jelenti. A döntések költségeit alternatív költségnek tekintjük: valamely gazdálkodási döntés költsége annak a dolognak a hasznossága, amelyről a döntés következtében le kell mondanunk. A költségek léte a szűkösség következménye. A gazdálkodás keretét adó különféle intézményrendszereket felfoghatjuk úgy, mint a tulajdonjogok összességét. A tulajdonjogok az emberek közötti viszonyok, amelyek a javak szűkösségéből fakadnak és a javakhoz való hozzájutást szabályozzák. A tulajdonjogok elemei: a vagyontárgy használatának joga, a vagyontárgyból eredő hasznok elsajátításának joga, a vagyontárgy megváltoztatásának joga, valamint a fenti jogok elidegenítésének joga. A tulajdonjogok eloszlása meghatározza a várható hasznok és költségek eloszlását az egyének között és ezen keresztül ösztönzést nyújt a gazdálkodási döntések számára. A modern gazdaságban a végső fogyasztás színtere a háztartás, a termelés szervezeti egysége pedig a vállalat. A kapitalista gazdaságban a termelési tényezők (a munka, tőke és a föld) nagyrészt magántulajdonban vannak, és a szűkös javakhoz való hozzájutást a piaci csere jellemzi. A termelési tényezők piacain az eladók a háztartások, vevők pedig a vállalatok. Amunkatulajdonosok jövedelme a munkabér, a tőkések jövedelme a tőkekamat, a földtulajdonosok jövedelme a földjáradék. A fogyasztási javak piacain a háztartások a vevők, az eladók pedig a vállalatok. A mikroökonómiai vizsgálat elsődlegesen a gazdaság egyes piacainak és e piacok egymásra hatásának vizsgálatát jelenti. A piaci mechanizmus működését a közgazdászok a keresleti és kínálati görbe segítségével elemzik. A keresleti görbe a keresett mennyiségének alakulását mutatja különböző árak mellett, miközben a keresletre ható egyéb tényezők nem változnak. Tipikus esetben a keresleti görbe negatív meredekségű: minél magasabb az ár, annál kisebb lesz a keresett mennyiség. Az áron kívüli egyéb tényezők változása elmozdítja a keresleti görbét. Ebben az esetben a keresletváltozásáról beszélünk. A kínálati görbe a kínált mennyiség alakulását mutatja különböző árak mellett, miközben a kínálat alakulására ható többi tényező nem változik.. A kínálati görbe leggyakrabban pozitívmeredekségű: minél magasabb az ár, annál nagyobb lesz kínált mennyiség. Az áron kívüli egyéb tényezők változása elmozdítja a kínálati görbét. Ebben az esetben a kínálat változásáról beszélünk. Az egyensúlyi ár biztosítja keresett és kínált mennyiség egyenlőségét. Az egyensúlyi ár mellett gazdát cserélő jószágmennyiség az egyensúlyi mennyiség. A piaci egyensúly tipikusesetben stabil, mert az egyensúlyi ár fölötti piaci ár túlkínálatot idéz elő, ami lenyomja az árat, míg az egyensúlyi árnál alacsonyabb piaci ár túlkeresletet okoz, ami árfelhajtó hatású. A közgazdaságtan fő módszere a modellalkotás. A modell a valóság egyszerűsített, többnyire ábrákkal és egyenletekkel kifejezett megjelenítése. A modellalkotás a valóság lényegtelennek ítélt vonásaitól való elvonatkoztatás útján történik. Az exogén változók a modell bemeneti, míg az endogén változók a modell eredmény változói. A modell vizsgálata során empirikusan tesztelhető előrejelzéseket teszünk az exogén változóknak az endogén változókra gyakorolt hatásáról. A ceteris paribus módszer alkalmazása során egyetlen exogén tényező változásának az endogén változókra gyakorolt hatását vizsgáljuk a többi exogén változó állandósága mellett..