3. tétel

Ha a fogyasztó reáljövedelme nő, akkor normál javakból növeli, alsóbbrendű javakból pedig csökkenti keresletét. Az áremelkedés helyettesítési hatása azt jelenti, hogy egy áru relatív árának (alternatívköltségének) emelkedése önmagában az áru keresett mennyiségének csökkenésére vezet. Az áremelkedés jövedelmi hatása abból fakad, hogy az áremelkedés változatlan nominál jövedelem mellett csökkenti a reáljövedelmet. Ez normál javak esetén csökkenti, alsóbbrendű javaknál pedig növeli a keresletet. Normál javak keresett mennyisége biztosan csökken, ha nő az áruk. Ez a helyettesítési és jövedelmi hatás egymást erősítő működéséből következik. Giffen-javak: azon alsóbbrendű javak, amelyeknél a keresett mennyiség bővül az ár emelkedésével. Ha az egyik jószág árának esése csökkenti egy másik jószág keresletét, akkor a két jószágot helyettesítő javaknak nevezzük. Ha az egyik jószág árának esése növeli egy másik jószágkeresletét, akkor a két jószágot kiegészítő javaknak hívjuk. Tartós fogyasztási cikkek, vagy spekulációs javak esetében a keresletet növeli a jövőben várható áremelkedés és csökkenti a jövőben várható áresés. Az egyes áruk iránti piaci kereslet az egyéni keresletek összege. A kereslet árrugalmassága megmutatja, hány százalékkal változik egy áru kereslete, ha ára egy százalékkal megváltozik. Rugalmas keresletnél a mennyiség változása nagyobb arányú az ár változásánál. Ekkor a teljes bevétel csökken az ár emelkedésével. Rugalmatlan kereslet esetén a mennyiség változása kisebb arányú az ár változásánál. Ekkor a teljes bevétel emelkedik az ár emelkedésével. Egységnyi rugalmasságú keresletnél amennyiség változásának aránya megegyezik az ár változásának arányával. Ekkor a teljesbevétel nem változik az árváltozás miatt. A kereslet annál rugalmasabb, minél több és közelebbi helyettesítője van az adott jószágnak, és a fogyasztók jövedelmük minél nagyobb hányadát költik az adott jószágra, továbbá minélhosszabb a vizsgált időszak. A fogyasztó maximum a keresleti árat hajlandó megfizetni egységenként egy bizonyosárumennyiségért. A keresleti ár méri, hogy mennyire értékel a fogyasztó egységnyitöbbletfogyasztást. A keresleti árak összege méri, hogy mennyire értékeli a fogyasztó a teljesáru mennyiséget. Mivel a fogyasztónak minden áruegységért csak a piaci árat kell megfizetnie, ezért fogyasztóitöbbletre tesz szert. A fogyasztói többlet az árumennyiség teljes értéke és az érte kifizetettpénzösszeg különbsége. A fogyasztói többletet a keresleti görbe és az ár egyenes közötti terület méri.