3. tétel

3. A kereslet elemzése Ez a tétel a fogyasztói keresletet befolyásoló tényezőket, a keresleti görbe levezetését és rugalmasságát, valamint a fogyasztói többletet vizsgálja.

• A jövedelemváltozás hatása:

    ◦ A reáljövedelem növekedése (vagy a nomináljövedelem növekedése azonos árak mellett) általában növeli a fogyasztást.

    ◦ Normál javak: olyan javak, amelyek kereslete nő, ha emelkedik a fogyasztók jövedelme. A legtöbb jószág normál jószág.

    ◦ Alsóbbrendű (inferior) javak: olyan javak, amelyek kereslete visszaesik, ha a fogyasztók jövedelme emelkedik (pl. tömegközlekedés, olcsó felvágottak magasabb jövedelemszinten).

• A keresleti görbe levezetése:

    ◦ A keresleti görbe levezethető a közömbösségi görbék és a költségvetési egyenes segítségével. Ha egy jószág ára csökken (ceteris paribus), a költségvetési egyenes laposabbá válik és kifelé tolódik, növelve a reáljövedelmet.

    ◦ Az árváltozás hatására az optimális fogyasztási pont elmozdul, és a keresleti görbe általában negatív meredekségű lesz.

• Az árváltozás helyettesítési és jövedelmi hatása:

    ◦ Az árváltozás teljes hatása két részre bontható:

        ▪ Helyettesítési hatás: az árarányok (relatív árak) változásának hatása. Ha egy áru relatív ára emelkedik, a fogyasztók azt a viszonylagosan olcsóbbal helyettesítik, csökkentve a megdrágult jószág keresletét. Ez a hatás mindig egyirányú: az ár emelkedése csökkenti a keresett mennyiséget.

        ▪ Jövedelmi hatás: az árváltozásnak a fogyasztók reáljövedelmére gyakorolt hatása. Ha egy áru ára nő, a reáljövedelem csökken.

            • Normál javak esetén a reáljövedelem esése csökkenti a fogyasztást. Ekkor a helyettesítési és jövedelmi hatás is csökkenti a keresett mennyiséget, így a keresleti görbe biztosan negatív meredekségű.

            • Alsóbbrendű javak esetén a reáljövedelem esése növeli a fogyasztást. Ekkor a helyettesítési és jövedelmi hatás ellentétes irányú.

            • Giffen-javak: olyan alsóbbrendű javak, amelyeknél az ár emelkedése növeli a keresett mennyiséget, mert a jövedelmi hatás erősebb, mint a helyettesítési hatás (pl. kenyér a szegényeknél). Ritkán fordulnak elő.

• Helyettesítő és kiegészítő javak:

    ◦ Helyettesítő javak: ha az egyik jószág árának esése csökkenti egy másik jószág keresletét (pl. hamburger és melegszendvics).

    ◦ Kiegészítő javak: ha az egyik jószág árának esése növeli egy másik jószág keresletét (pl. hamburger és kóla).

    ◦ Semleges javak: ha a javak kereslete nem hat egymásra.

• A várakozások hatása:

    ◦ A jövőbeli árakra vonatkozó várakozások befolyásolják a jelenlegi keresletet, különösen tartós fogyasztási cikkek és spekulációs javak esetében.

    ◦ Jövőben várható áremelkedés növeli a jelenlegi keresletet, áresés csökkenti.

• Egyéni és piaci kereslet:

    ◦ A piaci kereslet az egyéni keresletek összege, amelyet horizontális (vízszintes) összegzéssel kapunk meg.

    ◦ A piaci keresleti görbe laposabb, mint az egyéni keresleti görbék.

    ◦ A piaci kereslet változhat az egyéni keresleti görbék változása vagy a fogyasztók számának változása miatt.

• A kereslet árrugalmassága (ED - Elasticity of Demand):

    ◦ Azt mutatja, hány százalékkal változik egy áru keresett mennyisége, ha ára ceteris paribus egy százalékkal megváltozik.

    ◦ Képletben: ED = (∆Q/Q) / (∆P/P) (abszolút értékét vizsgáljuk a negatív előjel miatt).

    ◦ Rugalmas kereslet (ED > 1): 1%-os árváltozás 1%-nál nagyobb mennyiségi változást eredményez. Áremelkedés esetén a teljes bevétel csökken.

    ◦ Egységnyi árrugalmasságú kereslet (ED = 1): 1%-os árváltozás pontosan 1%-os mennyiségi változást eredményez. Az áremelkedés nem változtatja meg a teljes bevételt.

    ◦ Rugalmatlan kereslet (0 < ED < 1): 1%-os árváltozás 1%-nál kisebb mennyiségi változást okoz. Áremelkedés esetén a teljes bevétel növekszik.

    ◦ A rugalmasságot befolyásoló tényezők:

        ▪ Helyettesítők száma és közelsége: Minél több és közelebbi helyettesítője van egy jószágnak, annál rugalmasabb a kereslete.

        ▪ Jövedelemből való részesedés: Minél nagyobb részét költik a fogyasztók jövedelmüknek az adott jószágra (normál javaknál), annál rugalmasabb a kereslet.

        ▪ Időhorizont: Minél hosszabb időszakot vizsgálunk, annál nagyobb a kereslet árrugalmassága (idő kell a helyettesítők megtalálásához/fejlesztéséhez).

• A keresleti ár és a fogyasztói többlet:

    ◦ Keresleti ár: a maximális ár, amit a fogyasztó hajlandó megfizetni egy bizonyos árumennyiség egységéért.

    ◦ A fogyasztó addig vásárol, amíg a keresleti ár egyenlő nem lesz a piaci árral.

    ◦ Fogyasztói többlet: az árumennyiségnek tulajdonított teljes érték (keresleti árak összege) és az érte ténylegesen kifizetett pénzösszeg különbsége.

    ◦ A fogyasztói többletet a keresleti görbe, a piaci ár egyenese és a függőleges tengely közötti terület méri. Ez a fogyasztók jólétének mércéje.

Fontos fogalmak: normál javak, alsóbbrendű (inferior) javak, Giffen-javak, helyettesítő javak, kiegészítő javak, várakozások, egyéni kereslet, piaci kereslet, horizontális összegzés, kereslet árrugalmassága, rugalmas kereslet, rugalmatlan kereslet, egységnyi rugalmasságú kereslet, teljes bevétel (TR), keresleti ár, fogyasztói többlet.