2. tétel

Egy közömbösségi görbe a fogyasztó számára egyenértékű jószágkosarak halmaza. A közömbösségi görbék felrajzolásakor feltesszük a fogyasztóról, hogy telhetetlen,. Ebből következik, hogy a közömbösségi görbék negatív meredekségűek és az origótól távolabb fekvő közömbösségi görbén levő kosarakat a fogyasztó többre értékeli, mint az origóhoz közelebb fekvő közömbösségi görbén fekvőket.  A “jól viselkedő” közömbösségi görbék konvex görbületűek (alulról domborúak), mert a fogyasztóról föltételezzük, hogy két jószágkosár átlagát mindig többre értékeli, mint az eredeti két kosarat. Logikailag kizárt, hogy a közömbösségi görbék messék, vagy érintsék egymást, így azok párhuzamosak. A x jószág y-nal való helyettesítésének határrátája megmutatja, hogy egységnyi x jószágot minimum hány y jószággal hajlandó a fogyasztó helyettesíteni. A helyettesítés határrátájának egy pontban mért értéke megadja az adott közömbösségi görbéhez adott pontban húzott érintőmeredekségének abszolút értékét. Konvex közömbösségi görbék esetén x fogyasztását növelve a helyettesítési határráta csökken. Az ordinális (rangsoros) hasznossági függvény nagyobb függvényértékeket rendel a rangsorban előbb lévő kosarakhoz, továbbá egyenlő értékeket kapnak az egymással közömbös kosarak. Ebből következik, hogy több hasznossági függvény is leírhatja ugyanazt a preferencia rendezést. Egy jószág határhaszna megmutatja, hogy mennyivel növekszik a fogyasztó hasznossága, ha egységnyivel növeli az adott jószág fogyasztását, miközben a többi jószág fogyasztása változatlan marad. A helyettesítés határrátája megegyezik a határhasznok arányával. A költségvetési egyenes a pénzjövedelem teljes elköltése és adott árak mellett megvásárolható javak halmazát jelenti. A költségvetési egyenes kifelé tolódik, ha ceteris paribus a pénzjövedelem nő, vagy a termékárak csökkennek, vagy a pénzjövedelem a termékáraknál nagyobb arányban nő. A költségvetési egyenes laposabbá válik, ha x jószág ára csökken y jószág árához képest. A fogyasztó adott pénzjövedelem és árak mellett általában akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha a közömbösségi görbe és a költségvetési egyenes érintési pontjában fogyaszt. Ebben a pontban a helyettesítési határráta megegyezik az árak arányával.