7. tétel

7. Kompetitív piaci egyensúly Ez a tétel a piaci egyensúlyt vizsgálja különböző gazdasági időtávokon, az adóztatás hatásait, valamint a jövedelem-újraelosztási és jóléti következményeit.

• Piaci egyensúly különböző időtávokon:

    ◦ Pillanatnyi egyensúly (nagyon rövid táv):

        ▪ A piaci kínálat adott, függőleges egyenes (nem változik az árral).

        ▪ A kereslet növekedése csak az egyensúlyi árat növeli, a mennyiséget nem változtatja meg.

    ◦ Rövid távú egyensúly:

        ▪ A vállalatok száma adott, a piaci kínálati görbe pozitív meredekségű (megegyezik az ágazati határköltség görbéjével).

        ▪ A kereslet növekedése az egyensúlyi árat és mennyiséget egyaránt növeli.

        ▪ A termelők rövid távon érhetnek el profitot vagy szenvedhetnek el veszteséget.

    ◦ Hosszú távú egyensúly:

        ▪ A szabad be- és kilépéssel jellemezhető kompetitív piacon hosszú távon nulla gazdasági profit alakul ki. Ez azt jelenti, hogy az árbevétel éppen fedezi az összes felhasznált termelési tényező piaci árát.

        ▪ Pozitív gazdasági profit esetén új vállalatok lépnek be, növelve a kínálatot és csökkentve az árat.

        ▪ Veszteség esetén vállalatok lépnek ki, csökkentve a kínálatot és növelve az árat.

        ▪ A vállalkozók profit utáni vágya és a veszteség elkerülése teremti meg a nulla profitot hosszú távon.

        ▪ A hosszú távú egyensúlyi ár a hosszú távú átlagköltség görbe minimum pontja.

        ▪ A profit szabályozza a termelési tényezők ágazatok közötti elosztását.

• Vízszintes és emelkedő hosszú távú kínálati görbe:

    ◦ Vízszintes hosszú távú kínálati görbe (végtelen rugalmasságú): Akkor alakul ki, ha az ágazat inputjainak ára nem változik a termelés bővülésével, és a vállalatok egyforma technológiával és tényezőkkel termelnek.

    ◦ Emelkedő hosszú távú kínálati görbe (pozitív meredekségű): Akkor alakul ki, ha az ágazat növelésekor a felhasznált termelési tényezők ára nő (pl. specializált inputok, mint képzett munkaerő, vagy egyedi természeti erőforrások, mint a termőföld minősége).

    ◦ Még emelkedő hosszú távú kínálati görbe esetén is nulla gazdasági profit lesz hosszú távon. Az áremelkedésből származó többletjövedelem a tényezők tulajdonosainak jut (pl. magasabb bérleti díj formájában).

    ◦ A hosszú távú kínálati görbe rugalmasabb, mint a rövid távú.

• Az adóztatás hatásai kompetitív piacon:

    ◦ Termékadó: A termékek forgalmára kivetett adó, lehet mennyiségi adó (fix összeg/egység) vagy értékadó (százalékos).

    ◦ Az adó kivetése esetén a keresleti ár (fogyasztói ár) és a határköltség (termelői ár) különbsége megegyezik az adó összegével: PD – MC = T.

    ◦ Az adóztatás a termelői ár csökkenésére, a fogyasztói ár emelkedésére és az egyensúlyi mennyiség csökkenésére vezet.

    ◦ Jövedelem-újraelosztási hatás: Az adó átcsoportosítja a jövedelmeket a fogyasztóktól és termelőktől az államhoz (adóbevétel).

    ◦ Társadalmi jóléti hatás (holtteher-veszteség): A fogyasztók és termelők együttes vesztesége nagyobb, mint az általuk befizetett adó összege. Ez a holtteher-veszteség olyan jóléti veszteség, amely nem válik senki más jövedelmévé, hanem elveszik a társadalom számára. Két fő összetevője van: a fogyasztói holtteher-veszteség (meg nem vásárolt termékmennyiség miatt) és a termelői holtteher-veszteség (meg nem termelt termékmennyiségből fakadó határköltség-növekedés miatt).

    ◦ Az adóteher megoszlása: Független attól, hogy technikailag ki fizeti be az adót. Sokkal inkább a kereslet és kínálat egymáshoz viszonyított árrugalmasságától függ.

        ▪ Minél rugalmatlanabb a kereslet a kínálathoz képest, annál nagyobb a fogyasztókra háruló adóteher.

        ▪ Minél rugalmatlanabb a kínálat a kereslethez képest, annál nagyobb a termelőkre háruló adóteher. (Extrém esetben, ha a kínálat teljesen rugalmatlan, az adó kizárólag a termelőket terheli).

    ◦ Adóbevétel és holtteher-veszteség rugalmasság kapcsolata:

        ▪ Minél kisebb a kereslet és a kínálat árrugalmassága, annál nagyobb lesz az adóbevétel és annál kisebb a holtteher-veszteség.

        ▪ Ezért célszerű a rugalmatlan keresletű (pl. só, dohány, üzemanyag) termékeket adóztatni.

Fontos fogalmak: pillanatnyi egyensúly, rövid távú egyensúly, hosszú távú egyensúly, nulla gazdasági profit, fedezeti pont, üzemszüneti pont, hosszú távú kínálati görbe (vízszintes és emelkedő), mennyiségi adó, értékadó, fogyasztói ár (bruttó ár), termelői ár (nettó ár), adóteher, adóbevétel, holtteher-veszteség, fogyasztói holtteher-veszteség, termelői holtteher-veszteség, árrugalmasság.