7. tétel

A pillanatnyi időtávon a piaci kínálat adott: nem változik az ár változásával. Így az egyensúlyi mennyiség egyenlő a kínált mennyiséggel, az egyensúlyi ár pedig megegyezik az adott mennyiség keresleti árával. A kereslet emelkedése nagyon rövid távon csak az árat növeli a mennyiséget nem. A rövid távú piaci egyensúlyt az jellemzi, hogy a termelők adott létszáma és pozitívmeredekségű piaci kínálati görbe mellett jön létre. Az ágazatban levő termelők profitot érhetnek el, vagy veszteséget szenvedhetnek. A kereslet emelkedése rövid távon az árat és amennyiséget is növeli. Hosszú távon a szabad be- és kilépéssel jellemezhető kompetitív piacon olyan ár alakul ki, amely mellett a termelők éppen nulla gazdasági profitot érnek el. Ha rövid távon a vállalatokveszteségesek, akkor egyesek kilépnek a piacról, a kínálat csökken, s így a piaci ár nő, amíg eltűnik a veszteség. Ha rövid távon a vállalatok profitot érnek el, akkor az új belépések miatta piaci kínálat nő, az ár csökken, míg a gazdasági profit nullára nem csökken. A nulla profit azt jelenti, hogy a vállalkozóknak a termék piaci árában éppen megtérül azösszes felhasznált termelési tényező piaci ára. A rövid távon elérhető profit szabályozza a termelési tényezők ágazatok közötti elosztását. A hosszú távú kínálati görbe lehet vízszintes, vagy emelkedő. Vízszintes kínálati görbét akkor kapunk, ha az ágazat inputjainak ára nem változik az ágazat termelésének bővülése miatt és az ágazat vállalatai hosszú távon egyforma technológiával termelnek, valamint egyformaminőségű termelési tényezőket használnak fel. Egyébként a hosszú távú kínálati görbe pozitívmeredekségű. A profit hosszú távon emelkedő kínálati görbe mellett is nulla lesz. A termékekre kivetett adók a termelői ár csökkenésére, a fogyasztói ár emelkedésére, s az egyensúlyi mennyiség csökkenésére vezetnek. A piaci résztvevők veszteségei (a fogyasztói többlet és a profit csökkenése) nagyobbak a befizetett adóbevételnél, így az adó következtében a társadalmi jólét csökken, azaz holtteher-veszteség keletkezik. A holtteher-veszteség egyesek bizonyos intézmények miatt bekövetkező olyan veszteségét jelenti, amelyek nem jelentenek nyereséget senki más számára. Az adóteher a piac rugalmatlanabb oldalát sújtja nagyobb mértékben: ha a kereslet rugalmatlanabb a kínálatnál, akkor a fogyasztókat, ha a kínálat a rugalmatlanabb, akkor a termelőket. Ugyanakkor minél kisebb a kereslet és a kínálat árrugalmassága, ceteris paribus annál nagyobb lesz az adott nagyságú adóból származó adóbevétel és annál kisebb lesz a holtteher-veszteség.