8. tétel

8. A tökéletlen verseny és a monopólium Ez a tétel a tökéletes versenytől eltérő piaci formákat, különösen a monopóliumot, annak kialakulásának okait, működését és gazdasági hatásait tárgyalja.

• A tökéletes és tökéletlen verseny megkülönböztetése:

    ◦ Tökéletes verseny: sok eladó, homogén termék, árelfogadó vállalatok, vízszintes (végtelenül rugalmas) keresleti görbe az egyes vállalat számára.

    ◦ Tökéletlen verseny: Az összes többi piaci forma, ahol a résztvevő vállalatok negatív meredekségű keresleti görbével néznek szembe. A vállalatok árképzők, azaz árbefolyásoló erővel rendelkeznek: ha többet akarnak eladni, csökkenteniük kell az árat.

• A főbb piaci formák:

    ◦ Tökéletes verseny: Sok eladó, homogén termék.

    ◦ Monopolisztikus verseny: Sok eladó, differenciált termék.

    ◦ Oligopólium: Néhány eladó, homogén vagy differenciált termék.

    ◦ Monopólium: Egyetlen eladó, homogén termék.

• A tökéletlen verseny kialakulásának okai:

    1. Jogi korlátozások:

        ▪ Szabadalmi védelem: Kizárólagos használati jogot biztosít (pl. Polaroid).

        ▪ Vámok vagy kvóták: Korlátozzák az importot, csökkentik a versenyt.

        ▪ Állami engedélyek: Egyetlen vállalatnak adnak jogot (pl. közszolgáltatások).

    2. Termékek differenciálódása: A fogyasztók számára a termékek nem tökéletes helyettesítők, márkahűség alakulhat ki (pl. mosóporok, autók). Ez negatív meredekségű keresleti görbékhez vezet.

    3. Sajátos költségviszonyok (növekvő skálahozadék):

        ▪ Oligopolista szerkezet: Ha a hosszú távú átlagköltség (LAC) görbe hosszú szakaszon negatív meredekségű (növekvő skálahozadék), akkor kevés, nagy vállalat tud olcsóbban termelni, kiszorítva a kisebbeket (pl. olajipar, autógyártás).

        ▪ Természetes monopólium: Extrém növekvő skálahozadék, amikor a piaci kereslet teljes tartományában egyetlen vállalat termelési költsége kisebb, mint kettő vagy több vállalaté. Jellemzően a közszolgáltatások területén alakul ki (pl. víz-, gáz-, áramszolgáltatás).

• A monopólium fogalma:

    ◦ Egy terméket egyetlen termelő állít elő versenytársak nélkül, és a terméknek nincs közeli helyettesítője. Más termékek árváltozása érdemben nem hat ki a monopolizált termék keresletére.

    ◦ A tiszta monopólium ritka, de elemzése jó bevezetés az árképző szereplők viselkedésébe.

• A monopóltermékek kereslete és határbevétele:

    ◦ A monopólium a termék negatív meredekségű összpiaci keresleti görbéjével szembesül.

    ◦ A monopólium határbevétele (MR) két sajátosságot mutat:

        1. Adott mennyiséghez tartozó határbevétel mindig kisebb lesz, mint a piaci ár (P). Ennek oka, hogy az árcsökkentés nem csak az újonnan eladott egységre vonatkozik, hanem az összes korábbi egységre is.

        2. A határbevétel az eladott mennyiség növekedésével csökken.

    ◦ Kereslet rugalmassága és határbevétel kapcsolata:

        ▪ Rugalmas kereslet: MR > 0 (az árcsökkentés növeli a teljes bevételt).

        ▪ Egységnyi rugalmasságú kereslet: MR = 0 (az árváltozás nem változtatja meg a teljes bevételt).

        ▪ Rugalmatlan kereslet: MR < 0 (az árcsökkentés csökkenti a teljes bevételt).

    ◦ A monopólium sosem termel rugalmatlan keresletű szakaszon, mert ott profitot csökkenne.

• A monopólium profitmaximalizálása és árszabása:

    ◦ A monopólium profitmaximalizálásának feltétele: MR = MC.

    ◦ Miután meghatározta az optimális mennyiséget az MR=MC alapján, a piaci keresleti görbéről olvassa le az árat (P > MC = MR), amelyet a fogyasztók hajlandók megfizetni ezért a mennyiségért.

    ◦ A monopólium profitja pozitív gazdasági profitot jelenthet, ellentétben a tökéletes versennyel.

• A monopólium jövedelemelosztási és jóléti hatásai:

    ◦ Összehasonlítva a tökéletes versennyel, a monopólium kevesebb terméket termel magasabb áron.

    ◦ A monopólium jövedelem-újraelosztást eredményez: a fogyasztóktól a monopólium tulajdonosaihoz vándorol a jövedelem.

    ◦ A monopólium társadalmi jóléti veszteséget (holtteher-veszteséget) okoz, mert az optimálisnál kisebb mennyiséget termel. Ez a veszteség abból fakad, hogy a monopólium miatt elmaradnak azok a tranzakciók, amelyek a fogyasztók és a termelők számára is többletet jelenthetnének.

Fontos fogalmak: tökéletlen verseny, árbefolyásoló, árképző, differenciált termék, oligopólium, monopólium, természetes monopólium, határbevétel (MR), teljes bevétel (TR), profitmaximalizálás, monopolprofit, holtteher-veszteség.