Tökéletlen versenyről akkor beszélünk, ha a vállalatok negatív meredekségű keresleti görbével néznek szembe. Ez alapvetően két tényező eredményezheti: az eladók viszonylag csekély létszáma, és/vagy a termékek differenciált jellege. Az eladók száma alapján megkülönböztethetünk monopóliumot (egyetlen eladó), oligopóliumot (néhány eladó) és versenypiacot (nagyon sok eladó). Ha kevés eladó van a piacon, akkor egy eladó kínálatának változtatása kihat a piaci árra. Az eladók számát korlátozhatja a jogi szabályozás, bizonyos termelési tényezők kizárólagos birtoklása, valamint a hatékony vállalati méretnek a kereslethez viszonyított nagysága. Differenciált termékek azok, amelyekből többféle egymást tökéletlenül helyettesítő variáció létezik. A termékdifferenciálás alapján beszélhetünk sok eladó esetén monopolisztikusversenyről, kevés eladó esetén pedig differenciált oligopóliumról. A monopólium egy olyan terméknek egyetlen eladója, amelynek nincsenek közeli helyettesítői, így más termékek árának változása nem hat a monopoltermék keresletére. A monopólium fakadhat bizonyos speciális termelési tényező, vagy technológia kizárólagostulajdonából, a jogi szabályozásból, és a hatékony üzemméret nagyságából (természetesmonopólium).A monopólium termékének keresleti görbéje maga a piaci keresleti görbe. Ha a monopóliumtöbbet akar eladni, csökkentenie kell terméke árát. Ennek következtében határbevétele minden pozitív outputra nézve kisebb, mint a piaci ár, s emiatt határbevételi görbéje negatívmeredekségű. A monopólium akkor maximalizálja profitját pozitív outputnál, ha ott termel, ahol határköltsége megegyezik a határbevétellel és a határköltség görbe alulról metszi a határbevételi görbét, valamint fedezi összes változó költségét is. A profitmaximalizáló monopólium kevesebbet termel és magasabb piaci árat alkalmaz, mint az ugyanolyan keresleti függvény és költségfüggvények mellett működő kompetitív ágazat. Emiatt a fogyasztói többlet csökken, a fogyasztókat veszteség éri. A fogyasztók veszteségének egy része átáramlik a monopóliumhoz és profittá, illetve monopoljáradékká válik. A fogyasztói veszteség másik része pedig holtteher-veszteséggé válik.