4. tétel

4. A vállalat és a termelési elmélet alapjai Ez a tétel a vállalat működésének alapjait, a termelési függvényt és a különböző gazdasági időtávokat tárgyalja.

• A vállalat jellemzői:

    ◦ A vállalat célja a profit maximalizálása.

    ◦ Vállalati tulajdonjogok: a vállalat profitjához való jog, a munkaszervezetbe történő felvétel és elbocsátás joga, valamint az előző két jog eladásának joga.

    ◦ Vállalati formák:

        ▪ Tulajdonos irányította vállalat: tulajdonos menedzseli, korlátlan felelősséggel.

        ▪ Részvénytársaság (korlátolt felelősséggel): sok résztulajdonos (részvényes), akik csak részesedésük mértékéig felelnek. Itt a tulajdon és irányítás szétválhat, ami menedzseri érdekellentétekhez vezethet.

• Gazdasági időtávok:

    ◦ A közgazdaságtanban az időt a vállalatok döntési lehetőségei alapján bontjuk egységekre, nem naptári idő szerint.

    ◦ Piaci időtáv (nagyon rövid táv): A termelési mennyiség és a felhasznált inputok mennyisége nem változtatható meg. A vállalat csak piaci eladás/vétel ügyében dönthet.

    ◦ Rövid táv: A vállalat tud változtatni a termelésén, de legalább egy input (jellemzően a tőkeállomány, üzemméret) felhasznált mennyiségén nem. A többi input (pl. munka) változhat.

    ◦ Hosszú táv: Minden termelési tényező mennyisége változhat, de a termelési technológia és a termék jellege alapvetően nem. A vállalat beléphet vagy kiléphet az ágazatból.

    ◦ Nagyon hosszú táv: A termelési tényezőkön kívül a technológia és a termék jellege is alapvetően megváltozhat (pl. új termék fejlesztése).

• A termelési függvény:

    ◦ A termelési függvény a felhasznált termelési tényezők és az előállított termék (output) közötti technológiai kapcsolatot írja le.

    ◦ Rövid távon a termelési függvény a változó input (pl. munka – L) és az output (Q) közötti kapcsolatot mutatja, rögzített tőke (K) mellett: Q = f(L).

• Rövid távú termelési függvény, határtermék és átlagtermék:

    ◦ Munka határterméke (MPL - Marginal Product of Labor): Megmutatja, mennyivel nő a teljes termelés, ha egységnyivel növeljük a felhasznált munkamennyiséget, ceteris paribus. MPL = ∆Q/∆L.

    ◦ Munka átlagterméke (APL - Average Product of Labor): Az egységnyi munkára jutó termékmennyiség. APL = Q/L.

    ◦ A vegyes hozadékú termelési függvény alakja: kezdetben növekvő (növekvő határtermék), majd csökkenő (csökkenő határtermék) hozadék.

    ◦ A csökkenő hozadék elve (csökkenő határhozadék): ha egy input felhasználását ceteris paribus növeljük, előbb-utóbb az input határterméke csökkenni kezd.

    ◦ Határtermék és átlagtermék viszonya:

        ▪ Ha MPL > APL, akkor APL növekszik.

        ▪ Ha MPL < APL, akkor APL csökken.

        ▪ Ha MPL = APL, akkor APL maximális.

• Hosszú távú termelési függvény és skálahozadékok:

    ◦ Hosszú távon minden input változtatható. A skálahozadék azt vizsgálja, hogyan változik az output, ha minden inputot azonos arányban növelünk.

    ◦ Növekvő skálahozadék: az output nagyobb arányban nő, mint az inputok (pl. 20% input → 25% output). Ebben az esetben a hosszú távú átlagköltség csökken.

    ◦ Csökkenő skálahozadék: az output kisebb arányban nő, mint az inputok (pl. 10% input → 6% output). Ebben az esetben a hosszú távú átlagköltség emelkedik.

    ◦ Állandó skálahozadék: az output az inputokkal megegyező arányban nő (pl. 20% input → 20% output). Ebben az esetben a hosszú távú átlagköltség nem változik.

    ◦ Gyakran a termelés növelése során először növekvő, majd állandó, végül csökkenő skálahozadék figyelhető meg.

    ◦ A skálahozadékokat magyarázó okok: specializáció, nagyobb méretű berendezések, koordinációs problémák a nagy szervezeteknél.

Fontos fogalmak: vállalat, tulajdonosi jogok, tulajdonos irányította vállalat, részvénytársaság, termelési függvény, gazdasági időtáv, nagyon rövid táv, rövid táv, hosszú táv, nagyon hosszú táv, munka határterméke (MPL), munka átlagterméke (APL), csökkenő hozadék elve, növekvő skálahozadék, csökkenő skálahozadék, állandó skálahozadék.