9. tétel

9. A munkapiac Ez a tétel a munkakínálat és a munkakereslet sajátosságait vizsgálja, figyelembe véve a fogyasztói döntés logikáját és a vállalati profitmaximalizálást.

• A munkakínálat:

    ◦ A munkakínálat egy fogyasztói döntésként fogható fel.

    ◦ A munkavállaló a szabadidő (mint normál jószág) és a munkavégzésből származó jövedelem között választ.

    ◦ A szabadidő ára az elvesztett munkabér (reálbér).

• A munkabér változásának helyettesítési és jövedelmi hatása:

    ◦ Helyettesítési hatás: Ha a munkabér nő, a szabadidő megdrágul. Ez arra ösztönzi a munkavállalót, hogy csökkentse a szabadidő keresletét és növelje a kínált munkamennyiséget.

    ◦ Jövedelmi hatás: Ha a munkabér nő, a jövedelem is nő. Mivel a szabadidő normál jószág, ez arra ösztönzi a munkavállalót, hogy növelje a szabadidő keresletét és csökkentse a kínált munkamennyiséget.

    ◦ A két hatás ellentétes irányú. A teljes hatás az erősebb hatás irányába mutat.

    ◦ Nem-munkajövedelmek hatása: Ezek növelik a jövedelmet, de nem drágítják a szabadidőt, így csökkentik a munkakínálatot (a jövedelmi hatás érvényesül).

• Az egyéni és a piaci munkakínálati görbe:

    ◦ Az egyéni munkakínálati görbe lehet visszahajló.

        ▪ Alacsony bérszintnél a helyettesítési hatás erősebb, a kínált munkamennyiség nő a bér emelkedésével.

        ▪ Magas bérszintnél a jövedelmi hatás dominál, a bér további emelkedése csökkenti a kínált munkamennyiséget.

    ◦ A piaci munkakínálati görbe (egy szakmára vonatkozóan) hosszú távon valószínűleg pozitív meredekségű. Ennek oka, hogy a magasabb bér más szakmákból is átcsábítja a munkásokat.

• A munkakereslet:

    ◦ A munkakereslet (és más inputok kereslete) származékos kereslet, amely végső soron a fogyasztási javak keresletéből származik.

    ◦ A vállalatok profitmaximalizálás céljából keresik a munkát.

• Rövid távú munkakereslet kompetitív piacon:

    ◦ Rövid távon a tőke rögzített, a munka változó input.

    ◦ Egy kompetitív vállalat (aki árelfogadó a termék- és inputpiacon is) akkor alkalmaz plusz egységnyi munkát, ha az ebből származó többletbevétel (a munka határtermék-értéke) nagyobb, mint az egységnyi többletmunka költsége (a munkabér).

    ◦ Munka határtermék-értéke (VMPL - Value of Marginal Product of Labor): Megmutatja, mennyivel nő a kompetitív vállalat teljes bevétele, ha egységnyivel növeli a felhasznált munkamennyiséget. VMPL = MPL × Ptermék.

    ◦ A profitmaximalizáló kompetitív vállalat annyi munkát alkalmaz, amennyinél a munka határtermék-értéke megegyezik a bérrel: VMPL = W.

    ◦ A munka keresleti görbéjének alakja a VMPL görbéjének csökkenő szakaszával egyezik meg.

    ◦ A munkakereslet bővülése (azaz a görbe jobbra tolódása) növeli az egyensúlyi bért és foglalkoztatást. Oka lehet a termékár emelkedése, technikai haladás, tőkefelhalmozás.

• Hosszú távú munkakereslet:

    ◦ Hosszú távon minden termelési tényező változhat, így a vállalatok szabadon választhatnak a különböző (munka- vagy tőkeigényes) termelési eljárások közül.

    ◦ Ha a munkabér a tőke bérleti díjához képest emelkedik, a vállalatok tőkeigényesebb eljárásokra térnek át (munkát tőkével helyettesítenek), ami csökkenti a keresett munkamennyiséget.

    ◦ A termék iránti kereslet emelkedése növeli az outputot és ezzel a munka keresletét is.

    ◦ A hosszú távú munkakereslet rugalmasabb, mint a rövid távú, mert a tényezők közötti helyettesítés lehetősége megnő.

Fontos fogalmak: szabadidő, reálbér, munkabér, helyettesítési hatás, jövedelmi hatás, visszahajló munkakínálati görbe, egyéni munkakínálati görbe, piaci munkakínálati görbe, származékos kereslet, munka határtermék-értéke (VMPL), munkakereslet (rövid távú, hosszú távú).