12. tétel

A piaci elégtelenség fogalma olyan helyzeteket jelent, amelyekben a kompetitív piacműködése sem tudja biztosítani a társadalmi jólét szempontjából optimális output megtermelését. A külső gazdasági hatások (externália) esetében egy gazdasági szereplő tevékenysége piaciellentételezés nélkül befolyásolja egy másik gazdasági szereplő helyzetét. Pozitív externália esetében egy tevékenység egyeseknek olyan előnyöket eredményez, amelyekért azok nem fizetnek. Negatív externália esetén egy tevékenység egyeseknek olyan károkat okoz, amelyet neki a piacon keresztül nem térítenek meg.  12. Piaci elégtelenségek 219A társadalmi határköltség (MSC) a termelés egységnyi változására jutó összesköltségváltozás, amely a magán határköltségből (MC) és a külső határköltségből (MEC) áll. Pozitív externália esetén a külső határköltség negatív, tehát a társadalmi határköltség kisebb a magán határköltségnél. Negatív externália mellett a a külső határköltség pozitív, ennélfogva a társadalmi határköltség meghaladja a magán határköltséget. A társadalmi határhaszon (MSB) megmutatja, hogy pénzben kifejezve mennyire értékelik a társadalom tagjai egy termék fogyasztásának egységnyi emelkedését. A társadalmi határhaszon a termék fogyasztóinak értékelését kifejező keresleti árból (PD), valamint a többifogyasztó értékelését kifejező külső határhaszonból (MEB) áll. Pozitív externália esetén a külső határhaszon pozitív, így a társadalmi határhaszon nagyobb a termék keresleti áránál. Negatív ezternália fönnállásakor a külső határhaszon negatív, tehát a társadalmi határhaszon kisebb a keresleti árnál. Egy termék társadalmi jóléti szempontból optimális termelési mennyiségét a társadalmihatárköltség és a társadalmi határhaszon egyenlősége szabja meg. Externália híján a jólétiszempontból optimális mennyiség éppen megegyezik a kompetitív piacon termeltmennyiséggel. Pozitív externália esetén a jóléti szempontból optimális mennyiség meghaladja a versenyviszonyok mellett termelt mennyiséget. Negatív externália esetén viszont a társadalmijóléti szempontból optimális mennyiségnél többet termelnek a kompetitív vállalatok. Externália fönnállása mellett a társadalmi jólét növelhető, ha csökkentjük adott termelési és fogyasztási szinthez tartozó negatív externália mértékét, vagy ha a termelt és fogyasztottmennyiséget a társadalmilag optimális szint felé közelítjük. A gyakorlatban az externália kezelésének következő főbb módszereit alkalmazzák: önkéntes megállapodások, adók és támogatások, hatósági előírások alkalmazása, és forgatható szennyezési jogok kibocsátása. A piaci elégtelenségek másik forrása a közjavak létezése. A tiszta közjavakra (szemben a magánjavakkal) az a jellemző, hogy a fogyasztók nem versenyeznek a közjavakfogyasztásáért, továbbá a fogyasztók nem zárhatók ki a fogyasztásból. Ha a tiszta közjavak egyik, vagy másik sajátossága nem teljesül akkor vegyes javakról beszélhetünk. A közjavak termelésében azért jelentkezik piaci elégtelenség, mert a tiszta közjavak nemtermelhetők meg áruként, eladási és profitszerzési céllal, hanem az államnak vagy másközösségnek kell biztosítania őket. A potyautas-jelenség miatt a közjavak költségei általában nem fedezhetők önkéntes hozzájárulással, hanem csak jogi kényszerrel behajtott adók útján