12. tétel

12. Piaci elégtelenségek Ez a tétel azokat a helyzeteket vizsgálja, amikor a kompetitív piac önmagában nem biztosítja a társadalmilag optimális erőforrás-elosztást. Két fő típusa: a külső gazdasági hatások (externáliák) és a közjavak.

• Külső gazdasági hatások (externáliák):

    ◦ Externália: Ha egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik gazdasági szereplő helyzetét.

    ◦ Negatív externália: Egy tevékenység olyan károkat okoz másoknak, amelyeket a piacon keresztül nem térítenek meg (pl. környezetszennyezés, zaj). A külső határköltség (MEC) pozitív. A kompetitív piac az optimálisnál többet termel.

    ◦ Pozitív externália: Egy tevékenység olyan előnyöket eredményez másoknak, amelyekért azok nem fizetnek (pl. védőoltás, szép kert). A külső határhaszon (MEB) pozitív. A kompetitív piac az optimálisnál kevesebbet termel.

• Optimális termelés és fogyasztás externáliák esetén:

    ◦ A társadalmi jólét szempontjából optimális mennyiséget a társadalmi határköltség (MSC) és a társadalmi határhaszon (MSB) egyenlősége határozza meg.

    ◦ Társadalmi határköltség (MSC): A termelés és fogyasztás egységnyi megváltozására jutó összes költségváltozás. MSC = Magán határköltség (MC) + Külső határköltség (MEC).

        ▪ Negatív externália esetén: MEC > 0, így MSC > MC.

        ▪ Pozitív externália esetén: MEC < 0, így MSC < MC.

    ◦ Társadalmi határhaszon (MSB): Pénzben kifejezve megmutatja, mennyire értékelik a társadalom tagjai egy termék fogyasztásának egységnyi emelkedését. MSB = Keresleti ár (PD) + Külső határhaszon (MEB).

        ▪ Pozitív externália esetén: MEB > 0, így MSB > PD.

        ▪ Negatív externália esetén: MEB < 0, így MSB < PD.

    ◦ Externália hiányában: MSC = MC és MSB = PD, így a kompetitív piacon termelt mennyiség optimális.

• Az externália okozta jóléti veszteség csökkentése:

    ◦ Kétféle lehetőség:

        1. Csökkenteni az externáliát okozó tevékenység negatív hatásait (pl. katalizátor autókra).

        2. A termelés és fogyasztás szintjét a társadalmilag optimális szinthez közelíteni (negatív externáliánál csökkenteni, pozitívnál növelni).

    ◦ Módszerek:

        1. Önkéntes megállapodások (Coase-tétel): Az externália okozója és érintettje megegyeznek. Sikere a tulajdonjogok tisztázottságán és alacsony tranzakciós költségeken múlik.

        2. Adók és támogatások: Az állam adóztatja a negatív externáliát okozó tevékenységeket (Pigou-adó), és támogatja a pozitív externáliát biztosítókat.

        3. Hatósági előírások (szabályozás): Jogi úton előírják a kibocsátási normákat, kötelező oltásokat stb. Egyszerű, de nem feltétlenül biztosítja az optimális mennyiséget, és nem feltétlenül költséghatékony.

        4. Szennyezési jogok piaca (kereskedhető kvóták): A környezetvédelmi hatóságok adható-vehető szennyezési engedélyeket bocsátanak ki. Ez a módszer költséghatékonyan csökkentheti a szennyezést, mert azok csökkentik a kibocsátásukat, akiknek a legolcsóbb.

• Közjavak:

    ◦ A piaci elégtelenségek másik forrása.

    ◦ Magánjavak: Jellemző rájuk a versengés (rivalizálás) a fogyasztásért (egyes fogyasztók fogyasztása csökkenti a mások számára rendelkezésre álló készletet) és a kizárhatóság (a nem fizetők kizárhatók a fogyasztásból).

    ◦ Közjavak: Esetükben nem teljesülnek a magánjavak kritériumai.

        ▪ Nem versengő fogyasztás: Egyesek fogyasztása nem csökkenti mások számára a jószág rendelkezésre álló készletét (pl. televíziós adás, világítótorony).

        ▪ Nem zárhatók ki a fogyasztásból: A kizárás lehetetlen, túl költséges vagy társadalmilag nem kívánatos (pl. honvédelem, közbiztonság).

    ◦ Tiszta közjavak: Extrém esetben nem versengő és nem kizárhatóak (pl. árvízvédelem).

    ◦ Vegyes javak: Átmenet a magán- és közjavak között.

        ▪ Díjköteles javak: Nincs rivalizálás, de kizárhatók (pl. kábeltelevízió, autópálya).

        ▪ Túlzsúfoltságra hajlamos javak: Nem zárhatók ki, de versengés jelentkezik (pl. utak csúcsforgalomban).

    ◦ Piaci elégtelenség oka a közjavaknál: A tiszta közjavak nem termelhetők meg profitszerzési céllal, mert a kizárhatóság hiánya és a versengés hiánya miatt a magánszektor nem tudja beszedni az árat.

    ◦ Potyautas-jelenség: Az emberek nem akarnak önkéntesen hozzájárulni a közjavak költségeihez, mert úgysem zárhatók ki a fogyasztásból. Ezért az államnak kell biztosítania őket, általában adókból finanszírozva.

Fontos fogalmak: piaci elégtelenségek, externália, külső gazdasági hatás, negatív externália, pozitív externália, társadalmi határköltség (MSC), magán határköltség (MC), külső határköltség (MEC), társadalmi határhaszon (MSB), keresleti ár (PD), külső határhaszon (MEB), Pigou-adó, hatósági előírások, szennyezési jogok piaca, közjavak, magánjavak, rivalizálás, kizárhatóság, tiszta közjavak, vegyes javak, díjköteles javak, túlzsúfoltságra hajlamos javak, potyautas-jelenség.